Dr. Gubás Jenő, Szabadka:
Értelmiségünk bölcsője
A belgrádi Bolyai Farkas Magyar Egyetemista Egyesület története

"Ha egy népnek nincsen nemzeti elkötelezettségű értelmisége, amely erkölcsi kötelességének érezné nemzetének kulturális és gazdasági irányítását, útmutatást adni, főleg akkor, ha a kisebbségi lét elnemzetietlenítő nyomása ránehezül, mert akkor irányt vesztve csak botorkál a térben és az időben, miközben elvész a történelmi és az azonosságtudata, a jövőképe, önbecsülése, míg végül hitevesztetten feladja anyanyelvét, nemzeti sajátosságait, és beolvad az egészségesebb nemzettudattal rendelkező népek tengerébe. Még inkább vonatkozik ez arra a kisebbségbe kényszeríttet nemzetre, amelynek értelmiségét részben „lefejezték”. Főleg akkor, ha a hatalom a legdurvább eszközökkel törekszik a beolvasztására, az elüldözésére vagy a megsemmisítésére. Az ilyen körülmények közt élő nép ugyanis viszonylag gyorsan elfelejti saját történelmét, múltját, hagyományát, nemzeti szimbólumait, szokásait, sőt gyakran a köznyelvi szintű anyanyelvét is. A nemzeti sajátosságok kezdetben csak észrevétlenül tűnnek el. Ilyenkor az identitás leszűkül néhány nemzeti eledelre, táncra, egy-két nemzeti hős nevére, amelyeket élelmiszeripari vagy kozmetikai termékre tűznek ki. Az értelmiségétől megfosztott nép szinte rá sem ébred, hogy milyen gyorsan veszi át az idegen nyelvet sajátjaként, nemzettudata azonosul az idegen hatalom nemzeti hőseivel, miközben elfelejti a sajátját..."

„A jegyzet írása közben a Szerzők rendszeresen eljuttatták hozzám a már elkészült anyagot, amelyet megpróbáltam elemeire bontva olvasni, és felfedni benne mindazokat a helyeket, amelyeken én hiányosságot véltem. Ez nem jelenti azt, hogy a Szerzőket minden nekem „nem tetsző” megvalósításban felülbíráltam, hanem csak közöltem velük véleményemet, amelyet Ők saját módjukon beépítettek a könyvbe.
            A másik szempont, amit figyelembe vettem, az a könyv módszertani felépítése. Függetlenül attól, hogy a könyv tehetséges tanulók számára készült, akkor is felépítésének tiszteletben kell tartania az alapvető didaktikai princípiumokat. Elégedetten allapítom meg, hogy ezt a célkitűzést sikeresen megvalósítják a Szerzők. Érzékeny kérdés ez, mert a tudományosság alapelvét tiszteletben tartva, oly módon kell egy könyvben sűríteni az ALGEBRA alapjait, hogy azt elsős és az érettségi előtt álló diák is sikeresen lapozza.”

Részlet mgr. Boros István szakvéleményéből.