a
s

Tudomány-népszerűsítés a kémia éve jegyében
Kárpát-medencei kémiatábort tartottak Zentán

 

Szórád Endre látványos kísérleteket mutatott be

 

 

Szórád Endre látványos kísérleteket mutatott be

 

 

A kémia nemzetközi éve és Marie Curie Nobel-díj-átvételének századik évfordulója alkalmából tartották meg Zentán a hétvégén a III. Kárpát-medencei kémiatábort. A negyvenöt általános és középiskolás diák részvételével lezajlott háromnapos eseménynek a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium adott otthont. A tábort a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és a Bolyai Farkas Alapítvány szervezte.

A résztvevők főként középiskolások voltak, akik között idén először általános iskolás diák is volt. Azok a tanulók kaptak meghívást, akik a Curie-versenyeken a legjobban teljesítettek. Mivel Curie-versenyt Magyarországon, Erdélyben és Vajdaságban is szerveznek, így a részvevők ezekből a régiókból érkeztek.
Szórád Endre, a tábor vezetője elmondta, a gyerekek rangos előadóktól hallhattak újdonságokat a kémia világából, így a többi között a budapesti Semmelweis Egyetemről, a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről és az Újvidéki Egyetemről is érkeztek előadók.
– Olyan érdekes témákról volt szó, mint az atommag, a tiltott anyagok, a gyógyszerkutatás, a szennyvizek toxikológiai vizsgálata, és még sorolhatnánk. A diákok természetesen a látványos kémiai kísérleteket szeretik a legjobban, így azokból sem volt hiány. Mivel a nehezebb tantárgyak közé tartozik, a kémia sajnos válságban van, ezért is fontosak az ilyen táborok, ahol megszerettethetjük a diákokkal ezt a tudományterületet. Magyarországon már megkongatták a vészharangokat, hiszen lassan szakemberhiány lesz. Mivel ez Vajdaságra is érvényes, mindent megteszünk ennek az érdekes és szép tantárgynak a népszerűsítéséért – mondta Szórád Endre.
A tábor résztvevőitől csak jókat hallottunk, mindannyian dicsérték az előadásokat, a kísérleteket, hangsúlyozva, nagyon jól érezték magukat Zentán, ezért jövőre is szívesen visszajönnének.
Fülöp László, Püspökladány: –Én már a tavalyi táborban is itt voltam, akkor is és most is nagyon jó volt. A kísérletek és az előadások is tetszettek. A középiskolában ugyan angolt tanulok, mégis a kémia a kedvenc tantárgyam, azon belül is az analitikai és a szervetlen kémia. Úgy tervezem, hogy vegyészeti egyetemen fogok tovább tanulni.
Mátéffy Kornél, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium: –Néhány társammal segítettünk Szórád tanár úrnak a szervezésben, sőt diákelőadásokat is tartottunk. Nagyon igyekeztünk, hogy ez a tábor még jobb legyen, mint a tavalyi, és szerintem ez sikerült is. Voltak nagyon érdekes előadások, ilyen volt pl. a japán atomreaktor-katasztrófáról szóló, de a kísérletek is nagyon lekötötték a résztvevőket. A kémiát azóta szeretem, amióta általános iskolában elkezdtük tanulni. Sokan nehéznek tartják ezt a tantárgyat, de ha valaki szereti, az a kihívást látja benne, nem a nehézséget.
Lőrincz Orsolya, Barót: –Nagyon örülök annak, hogy itt lehettem a táborban, mert nagyon sokat tanultam, új barátokra tettem szert, és a város is nagyon tetszett. Környezetvédelmi szakon tanulok, és a kémia a kedvencem, ezért a jövőben is ezzel szeretnék foglalkozni. Leginkább a gyógyszeripar érdekel, ezért valószínűleg olyan egyetemet választok majd, ahol ezt tanulhatom.

2011. március 22., Magyar Szó, Tiszavidék, hhá


Számos vajdasági pályázó, sok érvénytelen pályázat
Ady Endre-ösztöndíjpályázat


A magyarországi Oktat ásért Közalapítvány Ady Endre-ösztöndíjpályázatán az előzetesen eltervezett 50 helyett 138 vajdasági tanulót részesítettek támogatásban – tudtuk meg Kormányos Róbert től, a pályázatot régiónkban lebonyolító zentai Bolyai Farkas Alapítvány elnökétől, aki elmondta azt is, hogy a tartományunkból és Erdélyből érkező pályázók magas aránya miatt az ösztöndíjalap is 30 millió forintról 40 millióra duzzadt. Vajdaságból összesen 795-en pályáztak, Erdélyből 1146, Kárpátaljáról 306, Felvidékről pedig 75 diák jelentkezett. Ezek közül Erdélyből 197, Vajdaságból 138, Kárpátaljáról 51, Felvidékről pedig 14 kérelmet részesítettek támogatásban.
A Bolyai Farkas Alapítvány elnöke megjegyezte azt is, hogy a tartományunkból beérkezett pályázatok közül sokan hiányos, illetve érvénytelen pályázatot adtak át, s ezért a következő kiírás alkalmával a formanyomtatványok mellé kitöltési mintapéldányokat is mellékelnek azért, hogy a pályázaton résztvevőknek ne formai hibák miatt kelljen elesniük a támogatástól. Kormányos szerint 192 ilyen kérelem érkezett az alapítványhoz.
A nyerteseknek egyébként a napokban postázzák a hivatalos értesítéseket és a támogatási szerződéseket, s amint a tanulók szülei visszaküldik ezeket, folyósítják az ösztöndíj első részét is. Kormányos Róbert egyben megjegyezte azt is, hogy mivel nem a magyarországi, hanem a zentai székhelyű Bolyai Farkas Alapítvány utalja át ezeket az összegeket, az érintetteknek nem kell devizaszámlát nyitniuk, hanem elegendő lesz a hazai bankszámlájuk számát megadniuk a szerződés visszaküldendő példányain. Mint ahogyan már megemlítettük, az ösztöndíj első részét, vagyis mintegy ötvenezer forintnyi dinárösszeget a szerződések visszaküldése után kapják meg az érintettek, az ugyanekkora összegű második részletet pedig június végéig folyósítják.
A Bolyai Farkas Alapítvány egyébként, állandó tevékenységének és rendezvényeinek (felvételire előkészítő képzések, Bolyai Farkas és fia, János szellemi hagyatékának a megőrzése, s szellemiségének továbbvitele stb.) támogatása céljából február 19-én jótékonysági bált szervez – közölte az alapítvány elnöke. A rendezvénnyel kapcsolatban bővebb információt a 024/ 816 700-as telefonszámon kaphatnak az érdeklődők.
Horváth Zsolt, 2011. január 28., péntek
Forrás:
http://www.magyarszo.com/fex.page:2011-01-28_Szamos_vajdasagi_palyazo_sok_ervenytelen_palyazat.xhtml


2011. január 27. [18:38]
Százharmincnyolc vajdasági diák részesült Ady-ösztöndíjban
Százharmincnyolc vajdasági diák részesült Ady-ösztöndíjban


Az Ady Endre-ösztöndíj pályázatának eredményeiről tartott sajtótájékoztatót ma délelőtt Zentán Kormányos Róbert, a Bolyai Farkas Alapítvány elnöke, aki elmondta, mivel a pályázatot első alkalommal írták ki, a tapasztalatok alapján igen sok tanulság is levonható.
– A Bolyai Farkas Alapítványt a pályázat kiírója, a magyarországi Oktatásért Közalapítvány kérte fel a pályázat délvidéki részének lebonyolítására, így mi elsősorban az anyagok rendezését és a kiíró által megszabott pontrendszer alapján történő pontozását végeztük el, a végső értékelés azonban az ő feladatuk volt. Az ösztöndíjalap harmincmillióról negyvenmillió forintra duzzadt, elsősorban az erdélyi és a vajdasági pályázók rendkívül magas aránya miatt, így a vajdasági diákok közül az előzetesen tervezetett 50 helyett 138 tanuló részesült támogatásban – magyarázta Kormányos Róbert, hozzátéve, hogy a pályázatra Erdélyből összesen 1146, Vajdaságból 795, Kárpátaljáról 306, a Felvidékről pedig 75 diák jelentkezett, akik közül Erdélyből 197, Vajdaságból 138, Kárpátaljáról 51, a Felvidékről pedig 14 tanuló részesült támogatásban.
Az alapítvány elnökének közlése szerint a vajdasági pályázók közül rendkívül magas volt azoknak az aránya, akik hiányos vagy érvénytelen pályázatot adtak át, ugyanis összesen 192 ilyen beadvány érkezett hozzájuk, éppen ezért úgy döntöttek, a következő évben a formanyomtatványok mellé mintapéldányokat is mellékelnek majd annak érdekében, hogy a pályázóknak ne formai hibák miatt kelljen elesniük a támogatás lehetőségétől.
Kormányos Róbert elmondta, a napokban postázzák a hivatalos értesítéseket és a támogatási szerződéseket is. Amikor a szülők visszaküldik azokat, megkezdődhet az ösztöndíj első részének folyósítása. Mivel az eredeti elképzeléstől eltérően a támogatási összegeket nem az Oktatásért Közalapítvány, hanem a Bolyai Farkas Alapítvány utalja majd át a támogatottaknak, nem lesz szükség arra, hogy az érintettek devizaszámlát nyissanak, hanem elegendő lesz a dinárszámlájuk számának a feltüntetése is a szerződésen. Az átutalás két részben történik majd: az első részt, ami mintegy ötvenezer forintnyi összeget jelent, a szerződések visszaküldése után utalják majd át, a második részt pedig, amely szintén ötvenezer forintnyi összeget tesz ki, június végéig folyósítják a nyertes pályázóknak.
mi.
forrás:
http://vajma.info/cikk/vajdasag/11197/Szazharmincnyolc-vajdasagi-diak-reszesult-Ady-osztondijban.html


Tehetségbarát társadalom a cél
I. Vajdasági Tehetségpont Konferencia

A múlt hét végén tartották meg Zentán az I. Vajdasági Tehetségpont Konferenciát, amelynek szervezője a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, valamint a Bolyai Farkas Alapítvány volt. A tanácskozás a tehetségbarát társadalom építésére hívta fel a figyelmet, valamint a tehetség-üggyel kapcsolatos tudatosabb munkához igyekeztek segítséget nyújtani az előadások és a beszélgetések által. A meghívott vendégek között volt dr. Balogh László, a Debreceni Egyetem Pedagógiai Pszichológiai Tanszékének tanára, a Magyar Tehetséggondozó Tanács elnöke és dr. Franz J. Mönks, az Európai Tehetséggondozó Tanács elnöke is. Mindketten az említett téma elkötelezettjei, kíváncsiak voltunk tapasztalataikra.


Dr. Balogh László
Dr. Balogh László


KAMATOZTASSUK A GYEREKBEN LEVŐ ÉRTÉKET!
Dr. Balogh Lászlót a tehetséggondozás magyarországi helyzetéről kérdeztük.
Magyarországon mióta foglalkoznak intenzíven a tehetséggondozással?
– A nyolcvanas évek második felében, amikor az iskolák szabadságot kaptak a tantervkészítésben, egyre több intézmény vélte úgy, hogy a tehetségekre oda kell figyelni. A kollégák ekkor kezdték a Debreceni Egyetem segítségét kérni, hiszen mi már akkor is többet tudtunk erről a témáról. Voltak kutatásaink, és léteztek kialakított módszereink. Hogy felkészültebbek legyünk és segíteni tudjunk a kollégáknak, keresni kezdtük a szakirodalmat. Így a gyakorló pedagógusokkal karöltve intenzíven dolgoztunk. Ez vízválasztó időszak volt, attól fogva egészen másként foglalkoztunk a tehetséggondozással. Szerencsénk volt, hogy ugyanebben az időben, vagyis 1984-ben alakult meg az Európai Tehetségtanács, az ECHA, és mi is kapcsolatba kerültünk vele. A magyarországi tehetséggondozás fogásait, módszereit ettől a szervezettől tanultuk.
Mely iskolák voltak úttörők a témában?
– A szakirányos iskolák, hiszen azok kimondva, kimondatlanul tehetséggondozást végeztek. A zene, a matematika vagy az idegen nyelvi tagozatos iskolákat említhetem. Ezek kérték először a továbbképzéseket. Világjárásba fogtunk, és igyekeztünk megtapasztalni, hogy folyik a munka külföldön. A tapasztalataink alapján indult el Magyarországon egy 120 órás továbbképzés, majd 1997-ben posztgraduális képzést is indítottunk, ez az ECHA-diploma program. Ez nagy lendületet adott, és mi magunk is kezdtük leírni a módszereket, a beválogatási lehetőségeket. Így jelentek meg azok a szakkönyvek, melyek segítik a pedagógusok munkáját, és így születtek meg a diákoknak szóló könyvek is. A képzésekre elsősorban Debrecen vonzáskörzetéből, vagyis az ország keleti részéből jöttek pedagógusok, így zömmel ott alakultak ki a műhelyek. Törökszentmiklóson volt az első ilyen iskola, ott 1987-ben indultak el komplex programmal, Szerencs volt a következő, majd Mátészalka és Budapest. Rengetegen követték őket, ma már megszámlálhatatlan ezen iskolák száma. Érződik, hogy a Magyar Géniusz Program tehetségpont-regisztrálásokat hirdetett, már közel háromszáz tehetségpontot tartunk nyilván, és ezek jelentős rész a Dunától keletre van. A nyugati országrészben nagyon kevés a tehetségpont.
Odafigyelnek-e a határon túli magyar tehetségekre is?
– Az utóbbi évek hoztak változást ezen a téren. Elvétve azelőtt is volt kapcsolat, hiszen a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumba a megalakulása óta visszajárok továbbképzéseket tartani, szakmai kapcsolatokat ápolni, és ilyen kapcsolatok voltak a Felvidékkel és Erdéllyel is, de szisztematikussá 2006-tól vált, mert akkor jött létre a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács. Ebbe azonnal bekapcsolódtak a jól működő határon túli műhelyek, pl. a zentai is. Lelkesedésből nem volt hiány, viszont az uniós pályázatokra csak országhatáron belüli tehetségpontok pályázhattak, tehát pénz a határon túliaknak nem juthatott. Szerencsére két évvel ezelőtt létrejött a Nemzeti Tehetség Program, melyre pénzügy alapot is kapcsoltak. Ebből a határon túliak is kapnak támogatást. Ez még gyerekcipőben jár, de úgy néz ki, egyre nagyobb összeg áll majd a pályázók rendelkezésére programok szervezésére és pedagógusok felkészítésére.
Magyarországon mi a legfontosabb teendő a tehetséggondozás terén?
– A magyar tehetséggondozásban nagyon egyenlőtlen a terep, nem működnek igazán rendszerben a programok. Az egyik legfontosabb dolog, hogy a gyerekek beválogatásától egészen a hatásvizsgálatig szisztematikusan kellene felépíteni a munkát. A második fontos elem a szakemberek felkészítése, a harmadik pedig, hogy az ország azon részein is mozgásba kellene hozni az intézményeket, ahol eddig nem foglalkoztak kimondottan tehetséggondozással.
A társadalom elfogadta, hogy a tehetségek külön odafigyelést igényelnek?
– Jók a tapasztalataim. A parlament pl. a Nemzeti Tehetség Programot úgy fogadta el, hogy mindössze heten tartózkodtak. Soha senki nem mondta, hogy a tehetséggondozás nem kell. Ez az egyik oldal, ez egy jó dolog, mert van hátszél. Ha viszont azt nézzük, hogy az utóbbi évtizedben az iskolákban az integrált nevelést szorgalmazzák, akkor azt mondhatom, hogy ez egy kicsit háttérbe szorította a tehetséggondozást. Az, hogy a fogyatékos és a tehetséges gyereket is egy osztályba teszik, megtorpantotta a pedagógusokat. Magam is integrációpárti vagyok, de azzal, hogy nagyon gyenge tanulót nagyon kiválóval integrálunk, csak fél lépést tettünk meg. Egy gyenge gyerek nem tud tanulni a nagyon jótól, mert nagyon messze van tőle, és esélye sincs arra, hogy lássa, hogyan gondolkodik. Ennél sokkal fontosabb, hogy milyen fejlesztést adunk a gyereknek. Itt jön képbe a differenciálás, az individualizáció. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy egyfelől integráljunk, másfelől pedig differenciáljunk. Az effajta megítélésben már nagyon egyenlőtlen a helyzet, és az elmúlt évtizedben sokszor mondták a tehetséggondozásra, hogy szegregáció. Van egy másik probléma is, mégpedig, hogy nagyon sok tehetséges fiatal külföldre megy. Valószínűleg problémát jelent a gazdasági válság is, de a társadalom értékrendje sem garantálja, hogy a kiváló teljesítményt morálisan és egzisztenciálisan is elismerjék. A Nemzeti Tehetségsegítő Program egyik célja átformálni a társadalom szemléletét. Ha a társadalommal nem sikerül elfogadtatni, hogy a tehetség az érték, meg kell keresnünk, fejlesztenünk kell, és majd el is kell ismernünk, akkor a pedagógusnak nagyon nehéz a dolga, mert a fiatal nem látja a jövőjét. A diáknak látnia kell, hogy érdemes dolgoznia.
Külön intézményekben kell a tehetségekkel foglalkozni, vagy nem?
– A művészeti iskolák eleve tehetséggondozó iskolák, és azok mindig is külön intézmények voltak, de az intellektuális szférában az a szerencsés, ha a gyerek ott van a saját iskolájában. A gyerek speciális intellektuális képessége csak 12-13 éves korában kezd mutatkozni, ezért azt mondjuk, maradjon a gyerek az általános iskolában, kapja meg az alapokat, és a felső tagozaton kezdjük el keresni az intellektuális tehetséget. Általában ötödik-hatodik osztályban válogatják be a gyerekeket bizonyos programokba, és majd csak aztán derül ki, hogy valóban szunnyad-e benne a tehetség, vagy sem. Még az ilyen korú gyerekeknek sem érdemes tagozatos osztályokat nyitni, hanem programokat kell készíteni, és abba kell a gyereket bekapcsolni. A tanórán nívócsoportos foglalkozásokat kell csinálni, és akkor várható haladás. Mindenkinek az egyéni adottságaihoz viszonyított foglalkozást kell biztosítani. A pedagógiában az esélyegyenlőség nem azt jeleni, hogy mindenkit azonos oktatásban kell részesíteni, hanem azt, hogy a gyerekben rejlő értéket meg kell próbálni kamatoztatni. Így jár jól az egyén és a társadalom is.
SZABJUK EGYÉNRE AZ OKTATÁST!
Dr. Franz J. Mönks, az Európai Tehetségtanács elnöke a tehetséggondozás alapjairól beszélt.


Dr. Franz J. Mönks
Dr. Franz J. Mönks


Európában a tehetségek felkutatása és gondozása mennyire épült be az oktatásba?
– Végeztek egy olyan kutatást, melyben huszonegy európai ország általános és középiskoláit vizsgálták meg ebből a szempontból, és nagyon tarka képet kaptak. Van, ahol kifejezetten jól működik, és van, ahol még gyerekcipőben jár. Ebben a kutatásban egyébként a magyarországi iskolák is benne voltak, a szerbiaiak sajnos nem.
Melyek a tehetséggondozás főbb ismérvei?
– A két fő pillére a gazdagítás-dúsítás és az akceleráció, vagyis a gyorsítás. A gyorsítás azt jelenti, hogy egy gyerek az iskolát rövidebb időn belül is elvégezheti, mint társai. Az okos és korábban érő gyerek előbb is elkezdhet iskolába járni, vagy pl. egy négyéves középiskolát három év alatt is befejezhet. Felesleges, hogy unatkozzon, inkább meg kell neki adni a lehetőséget, hogy gyorsabban haladjon.
A tanárok tudják-e alkalmazni a gyakorlatban a tehetséggondozás módszereit, vagyis fel tudják-e karolni a tehetségeket?
– Ez Európa-szerte is különbségeket mutat. A legfontosabb, hogy a tanítás differenciált legyen, mert ha egyénre szabjuk az oktatást, az már magában tehetséggondozásnak tekinthető. Ha a tanár veszi a fáradságot, és így tanít, akkor azt adja a diáknak, ami neki kell. A gyerekek különbözőek, az egyik gyorsabb, a másik lassabb, és a tanár dolga felismerni, kinek mire van szüksége.
A szülő a gyermekénél már kicsi korban kezdje el figyelni, hogy miben tehetséges, vagy hagyja ezt a tanárokra?
– A kezdetektől látni lehet bizonyos dolgokat, hiszen ha egy kisbaba tágra nyílt szemekkel figyeli a világot, belőle biztosan lesz valaki. A gyermekek már pici korukban különböznek egymástól abban, hogy milyen a figyelmük. Ha mindent tudni akar, és mindent megkérdez, az már sok mindent elárul róla. A környezetemben van egy ötéves, nagyon okos kisfiú. Még nem jár iskolába, de neki már ott lenne a helye, az ő esetében pl. szükség lenne a gyorsításra.
Van-e példa arra, hogy egy gyerekről azt gondoljuk, tehetséges, és aztán kiderül, hogy a felismerésünk nem volt helytálló?
– Ez is előfordul. Tudok olyan esetről, hogy a szülők a gyereküktől sokat követeltek, és a gyerek nem tudott megfelelni ezeknek az elvárásoknak. A gyerek okos volt, de a szülei olyan magasra tették a lécet, hogy nem tudott vele mit kezdeni, sajnos ilyen eset is van.


Gyerekközpontú oktatás


Egy konferencia zárógondolatai,
Szívesen szervezek különféle programokat, rendezvényeket, mert mindig van benne valami felemelő, összehozni hasonló érdeklődésű embereket, és figyelni, mi alakul ki belőle.
A leghálásabb feladat gyerek- és ifjúsági programokat szervezni, de ennek kell hogy legyen előzménye: a megfelelő szakmai háttér, a felkészültség és a tájékozottság.
Ezért állítom, hogy a híresztelések ellenére a szakmai konferenciáknak rendkívül nagy szerepük van (lehet) a gyerekekkel való megfelelő bánásmód kialakulásában. Örömmel tapasztaltam, hogy ilyen tanácskozás valóban létezik, és érzéseim szerint ilyen volt az 1. Vajdasági Tehetségpont Konferencia is. Az október eleji kétnapos programot a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, valamint a Bolyai Farkas Alapítvány a Magyarul Tanuló Tehetségekért szervezte. Célunk – ahogyan megfogalmaztuk a konferencia meghívójában – a vajdasági Tehetségpontokban dolgozó szakemberek közötti szakmai kapcsolat létrehozása, megerősítése, a Tehetségpontok iránti igény és érdeklődés felkeltése, gyakorlati működésük megismerése, a Tehetségpont-hálózat bővítése, valamint egy adatbázis elkészítése, amely lehetővé tenné a vajdasági Tehetségpontok közti együttműködést. Konferenciánkon terveztük megalakítani a Vajdasági Magyar Tehetségpontok Tanácsát is.
A pedagógiai és pszichológiai szekciónak voltam egyik szervezője ezen a konferencián.
A beszélgetések során a jelenlévők önmagukra, saját gondjaikra ismertek. Már a tehetségek azonosításának, keresésének taglalása során fölmerültek olyan gyakorlati problémák, amelyek aláássák a kollégák törekvéseit a kiemelkedő képességű gyerekek megtalálása során. Ugyanis nincsenek a birtokukban megfelelő tesztek, amelyekkel kiszűrhetőek a tehetségígéretek.
Az is kiderült, hogy egy-egy iskola tehetséggondozással foglalkozó vagy foglalkozni kívánó szakembere rendszeresen szembekerül azzal a szomorú problémával, amely sajnos egész oktatási rendszerünket sújtja: a pedagógusok egy része (tévesen) kizárólag azokat a tanulókat helyezi ebbe a kategóriába, akiknek makulátlan a bizonyítványuk és még makulátlanabb a magatartásuk. Ez bizony nemcsak nálunk, hanem Magyarországon is jelentős probléma. A másik ehhez kapcsolódó gond az, hogy amennyiben a szakember felhívja a figyelmet egy-egy olyan, a tanulóban rejlő képességre, amely nem nyilvánvaló a tanár számára (vagyis nem jelent megerősítést az elképzelései számára), máris kifogásokat keres, miért téves a szakember észrevétele (pl. rossz a teszt, lusta a gyerek stb.)
A szekció első fele azzal a konzekvenciával zárult, hogy a mai iskola nem a gyereknek való, ott kiszipolyozzák őket, ami a nem gyerekközpontú és nem alkalmazható tudást nyújtó tantervekre és a kiképzésszerű pedagógiai bánásmódra vonatkozik.
Sokakban fölmerült a kérdés, hogy milyen segítségre lenne szükségünk a gyakorlati munka során, hogy hatékony legyen a tehetségazonosítás, tehetséggondozás. Az összegzéskor kiderült, a kollégák nagyon fontosnak tartanák a gyakorlati tapasztalatok kicserélésének lehetőségét, ha nem is rendszeresen személyes találkozók alkalmával, de legalább internetes keretek között. Az említett teszteket sürgősen elérhetővé kellene tenni. A gyakorlatorientált továbbképzéseknek is kiemelt helyen kell szerepelniük.
A pedagógiai és pszichológiai szekción összesen egy tucatnyi szakembert láttunk vendégül, elsősorban a zentai általános iskolákban dolgozó fiatal pedagógusokat és pszichológusokat, de Vajdaság több településéről is jöttek tanárok és tanítók. Az együttműködés elkezdődött, és bízom abban, hogy a jövőben hatékonyabbak segíthetjük a tehetségbarát oktatást.

Magyar Szó, 2010. október 11., Üveggolyó, Gruik Zsófia

I.Vajdasági Tehetségpont Konferencia Zentán

A Bolyai Farkas Alapítvány és Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium I. Vajdasági Tehetségpont Konferencia címmel tehetséggondozással kapcsolatos konferenciát szervez október elsején és másodikán Zentán, amelynek elsődleges célja a vajdasági tehetségpontokban dolgozó szakemberek közötti szakmai kapcsolat létrehozása, megerősítése, illetve a tehetségpontok iránti érdeklődés felkeltése, gyakorlati működésük megismerése, hálózatuk bővítése, valamint egy olyan adatbázis elkészítése, amely lehetővé tenné a vajdasági tehetségpontok között együttműködést.
– Az I. Vajdasági Tehetségpont Konferencia első napján a megnyitóünnepség után kezdődő plenáris ülés témája A tehetséggondozás és a Tehetségpont-hálózat lesz, a második napon pedig a szekcióülések több tudományos témakörben kerülnek megrendezésre, mint például a Tehetségpontok, a matematika és a művészetek, a pedagógia és a pszichológia, a sport és a testnevelés valamint a zeneművészet – magyarázza a Vajdaság Mának nyilatkozva Vida János, a rendezvényt szervezője, a Bolyai Farkas Alapítvány képviselője, majd hozzáfűzi: – A konferencia keretében megemlékezünk majd Bolyai János halálának százötvenedik évfordulójáról is, ugyanis október másodikán, szombaton 15 órai kezdettel Nagy Dénes fog előadást tartani a Bolyai Jánosról, de a különleges évforduló jegyében egy későbbi időpontban, október 28-án, csütörtökön 18 órától dr. Péics Hajnalka is tart majd egy igen érdekes előadást a Bolyaiakról, Zentán, a Művelődési Házban.
A konferencián a tervek szerint a szakmai tanácskozás tapasztalatai összegzésének eredményeképpen megalakul majd a Vajdasági Tehetségsegítő Tanács is, tudtuk meg Vida Jánostól, aki elmondta, minden olyan érdeklődőt várnak a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium épületébe, akik fontosnak tartják a tehetségeink felkarolását. A jelentkezési határidő: 2010. szeptember 29., a regisztrációs díj 200 dinár, amennyiben a résztvevők étkezést és szállást is igényelnek, abban az esetben 1100 dinárt kell fizetniük. (További információk a vjanos@bolyai-zenta.edu.rs e-mail címen, illetve a +381-24-816-700-as telefonszámon kaphatók.)mi.

Vajdaságma Infó (http://www.vajdasagma.info/cikk/vajdasag), 2010. szeptember 23.

I. Vajdasági Tehetségpont Konferencia Zentán

A részvevők szándéknyilatkozatot írtak alá a Vajdasági Tehetségsegítő Tanács megalakításáról

http://www.hetnap.rs/uj/images/17_41/04-06-1.jpg

I. Vajdasági Tehetségpont Konferencia címmel nagyszabású tehetséggondozással kapcsolatos konferenciát szervezett a Bolyai Farkas Alapítvány és a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium október elsején és másodikán Zentán, amelynek elsődleges célja a vajdasági Tehetségpontokban dolgozó szakemberek közötti szakmai kapcsolat létrehozása, illetve megerősítése volt. A rendezvény részvevői szándéknyilatkozatot írtak alá a Vajdasági Tehetségsegítő Tanács megalakításáról, a megalapítás időpontját azonban későbbre halasztották.
A konferencia megnyitóünnepségen a szervezők külön köszöntötték Širková Anikó asszonyt, Zenta község polgármesterét, Rácz Szabó Lászlót, a községi képviselő-testület elnökét, dr. Zsoldos Ferencet, a Magyar Nemzeti Tanács alelnökét, valamint a meghívott előadókat, dr. Franz J. Mönksöt, az Európai Tehetséggondozó Társaság elnökét, dr. Balogh Lászlót, a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnökét, Rajnai Gábort, a Tehetségpont Hálózatfejlesztési és Koordinációs Munkacsoportjának elnökét és Kormos Dénest, a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum tagját.
- Rendkívüli öröm számomra és a város lakossága számára, hogy éppen Zentán szervezték meg ezt a konferenciát - hangsúlyozta ünnepi köszöntőjében Širková Anikó, a város polgármester asszonya, s kifejtette, hogy véleménye szerint ez már önmagában is egyfajta elismerése az itt folyó rendkívül színvonalas oktatómunkának. A polgármester asszony elmondta, a tehetségek felkutatásában és felkarolásában a város az egész régió tekintetében is központi szerepet tölt be, a szakmai tanácskozáson szerzett tapasztalatoknak köszönhetően pedig ez a szerep vélhetően még inkább erősödik majd.
Az MNT nevében felszólaló dr. Zsoldos Ferenc köszöntőjében a konferenciának helyet adó Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium fejlődésének fontosságára hívta fel a figyelmet, hiszen - ahogyan fogalmazott - néhány évvel ezelőtt, a kezdetekkor még csupán két tanterem állt az iskola diákjainak rendelkezésére, ma pedig már öt épületben folyik az oktatás, ráadásul ma már nemcsak a környékünkön, nemcsak a Kárpát-medencében, hanem világviszonylatban is jegyzik az intézményt, elismerve jelentőségét. Dr. Zsoldos Ferenc kiemelte továbbá, bízik abban, hogy az intézményből kikerülő diákok a jövő értelmiségijeiként sokat tesznek majd a délvidéki magyar közösség megmaradásáért és további erősödéséért.
A köszöntőbeszédek után a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium diákjai alkalmi verses-zenés összeállítással emlékeztek Bolyai Farkasra és Bolyai Jánosra, majd kezdetét vette a konferencia érdemi része, a plenáris ülésszak, amelynek keretében Franz J. Mönks A tehetség felismerése és támogatása, dr. Balogh László A géniusz program perspektívái, Rajnai Gábor Tehetségpontok és hálózatuk, Kormos Dénes pedig A tehetségsegítés térségi hálózata címmel tartott előadást. Az esti program során a vendégek előbb a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium képzőművészet szakos tanárainak kiállítását tekintették meg, majd a T-boNes 4 együttes hangversenyét, illetve a Pihe puha című előadást kísérhették figyelemmel.
Az I. Vajdasági Tehetségpont Konferencia második napján a részvevők tematikus csoportokban igyekeztek megvitatni a tehetséggondozás legidőszerűbb kérdéseit. A szekciók témái között szerepeltek egyebek között a tehetséggondozás terén alkalmazott módszerek, a kutatási területek és a szakmai tapasztalatokkal kapcsolatos eszmecserék is. A szekciókban folyó beszélgetéseknek a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium mellett a Stevan Mokranjac Alapfokú Zeneiskola adott otthont, ahol szó esett például a Tehetségpont-hálózat kínálta lehetőségekről, a matematika és a művészetek kapcsolatáról, a tehetséggondozás pedagógiai és pszichológiai módszereiről, a sport és a testnevelés jelentőségéről, a zenei oktatásról és annak módosulásairól, de sok egyéb igen izgalmas témát is érintettek a meghívott szakemberek.
A kétnapos tanácskozás végén a részvevők szándéknyilatkozatot írtak alá a rövidesen megalakuló Vajdasági Tehetségsegítő Tanács munkájába való bekapcsolódásra, a tanács alakuló gyűlését azonban későbbre halasztották, a szervezők elmondása szerint azért, hogy a konferencia vendégein és a szakmunkatársakon kívül mások is csatlakozhassanak a tehetségsegítés és a tehetségbarát társadalom építéséhez. A Vajdasági Tehetségsegítő Tanács a tervek szerint a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács mintájára alakul majd meg, amit a magyarországi és határon túli tehetségsegítéssel foglalkozó civil szervezetek azért hoztak létre, hogy állandó lehetőséget adjanak a magyarországi és határon túli magyar tehetségsegítéssel foglalkozó civil szervezeteknek, hogy álláspontjuk egyeztetésével, hazai és külföldi példák tanulmányozásával, szakmai fórumok megszervezésével, támogatási lehetőségek felkutatásával, valamint pályázatok kiírásával segítsék és alakítsák a magyar tehetséggondozás rendszerének fejlődését. A tanács különös hangsúllyal támogatja, segíti a tehetségek felismerésének, kiválasztásának, segítésének, elismerésének különféle formáit, az ezeket oktató programokat, valamint a tehetséges fiatalok kapcsolatépítését, önszerveződését és társadalmi felelősségvállalását is.
A mostani konferencia elsődleges célja azonban a szervezők elmondása szerint a vajdasági tehetségpontokban dolgozó szakemberek közötti szakmai kapcsolat létrehozása, illetve megerősítése volt, de a Tehetségpontok munkája iránti igény és érdeklődés felkeltése, azok gyakorlati működésének megismertetése és a Tehetségpont-hálózat bővítése is fontos célja volt a szervezetőknek, csakúgy, mint egy olyan adatbázis elkészítése, amely lehetővé teszi majd a vajdasági tehetségpontok közötti szorosabb együttműködést.
A Tehetségpontok olyan nyílt intézmények, amelyek a saját településük, régiójuk minden hozzájuk forduló fiataljának információt és segítséget adnak. Elsődleges funkciójuk a tanácsadás, a pályaorientáció, a lehetőségek, az információk személyre szabott megmutatása a tehetséges fiatalok számára. A pontok összegyűjtik és tematizálva ajánlják fel a tehetséggondozással foglalkozó szervezek
szolgáltatásait, s ezen túlmenően folyamatosan figyelemmel kísérik az adott térség kiemelkedően tehetséges fiataljait, eljuttatják a tehetségsegítéssel kapcsolatos információkat a az országos hálózatba, folyamatosan bővítik a saját emberi és anyagi forrásaikat, állandó párbeszédet tartanak fenn saját helyi környezetükkel, illetve sok egyéb hasonlóan fontos tevékenységeket is ellátnak.

Hét Nap, Körkép, 2010.október 13., MÁRIÁS Endre


Hiánypótló kiadvány készül
A zentai székhelyű Bolyai Alapítvány gondozásában a közeljövőben matematikai tankönyv jelenik meg

 

Csikós Pajor Gizella és Dr. Péics Hajnalka, a könyv szerzői napilapunknak elmondták, hogy a maga nemében hiánypótló kiadványról van szó, mivel a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium tantervének megfelelő magyar nyelvű tankönyv nincs az országban.
Új tankönyvet írnak a matematikai analízishez
Új tankönyvet írnak a matematikai analízishez

Megtudtuk, hogy a két egyetemi tanár az analízis és az algebra tantárgy egyik részéhez, az analízishez szeretnének megfelelő elméleti összefoglalót és feladatgyűjteményt készíteni. A kiadvány tartalmazni fogja mindazokat az anyagrészeket, amelyek a középiskolás diákok által használt klasszikus matematika könyvekből hiányoznak.
– Ezzel természetesen a tantárgynak csak az egyik részét dolgozzuk fel, az algebra résznek egy újabb tankönyvet tervezünk – nyilatkozta Csikós Pajor Gizella, aki hozzáfűzte azt is, hogy a kiadvány elkészítését és megjelentetését a Szülőföld Alap támogatja és a tervek szerint a tankönyv digitális változata már május elején felkerül a világhálóra.
A középiskolás diákok által tanult matematikai analízis vagy pedig más néven függvénytan a valós függvényekkel, a deriváltakkal, az integrálással, a differenciálegyenletekkel kapcsolatos témaköröket jelenti, de valamilyen módon a számsorozatok is ide tartoznak – mesélte Dr. Péics Hajnalka, aki elmondta azt is, hogy a diákok négyéves tananyagából emelték ki a matematikai analízissel kapcsolatos részeket, s ezt ültetik át a könyvükbe. A két szerző reméli, hogy könyvük más iskoláknak is hasznára lesz.
A tankönyvírók azt is elmondták, hogy idén a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium szervezésében rendezik meg a Zrínyi Ilona Matematikaversenyt. Február 19-én, 14 órai kezdettel több mint ötszáz általános iskolás méri össze tudását Szabadkán, Csantavéren, Topolyán, Zentán és Temerinben. Azt is megtudtuk, hogy tartományunkból húszan vesznek részt a Nemzetközi Magyar Matematika Verseny döntőjén, amelyet az erdélyi Szatmárnémetiben rendeznek meg. A bolyais diákok ezenkívül megmutatják tudásukat a Gordiusz Matematikaversenyen és ellátogatnak a Bolyai nevet viselő iskolák évi találkozójára is, amelynek házigazdája a kárpátaljai Akna Szlatina lesz.

Magyar Szó, 2010. február 17., Tiszavidék , Hzsolt

 


Szünidei táborok Zentán

 Negyvenöt résztvevő Vajdaság területéről

    A téli szünidőben a Bolyai Farkas Alapítvány az idén is megszervezte hagyományos téli matematikai-informatikai és képzőművészeti táborait a Bolyai Természettudományi-matematikai Tehetséggondozó Gimnáziumban, ahova szinte az egész Vajdaságból érkeztek fiatalok.
    A táborlakók, akik főként hetedikes és nyolcadikos diákok voltak, a természettudományi és képzőművészeti tantárgyak rejtelmeivel ismerkedhettek meg, s ez nemcsak a tudásuk bővítésére, hanem a későbbi felvételi vizsgára való felkészülésüket is jól megalapozta. A programot pedagógiai, pszichológiai és drámapedagógiai foglalkozások tették teljessé. Vida János, a Bolyai Farkas Alapítvány elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta: a szakemberek játékos foglalkozásokon igyekeztek elősegíteni a tinédzsereknek az önmagukról kialakított reális képet, az énképet, kommunikációs képességük növelését, önbizalmuk erősítését, és nem utolsósorban a társas kapcsolatok megteremtését. A tábor munkájában elsősorban a gimnázium és az alapítvány dolgozói vettek részt: Apró Bakai Magdolna pszichológus és családterapeuta, Bali Orsolya pszichológus, Bagi Márk csillagász, Balla Ákos festőművész, tervező, Béres Zoltán matematikus, Bordás Árpád fizikus, Csikós Pajor Gizella matematikus, Döme Zoltán színjátszó, Gruik Zsófia pedagógus, Hangya Jurca Éva némettanár, Lázár Tibor festőművész, Radócki Dukai Virág magyartanár, Ripcó Sipos Elvira matematikus és Szabó Magdolna matematikus.
    A táborokban mintegy negyvenöt vajdasági magyar általános iskolás diák vett részt, és valamennyien nagyon élvezték mind az órákat, mind a szabadidő-tevékenységeket. Az oromi Pósa Vivien például -- aki a matematikai tábort választotta -- azt mondja, azért döntött e szünidei elfoglaltság mellett, mert nagyon szereti a matematikát, így a szabad idejében is szívesen foglalkozik vele. Mégis a csillagászati előadásokat élvezte leginkább, mert olyan témákról szerzett új információkat, amelyekről korábban nem nagyon hallott, és mivel nagyon izgalmasak voltak az órák, felkeltették az érdeklődését. A zentai Sőregi Viktornak is a csillagászati foglalkozások tetszettek legjobban. Bízik abban, hogy tovább bővítheti majd a táborban megszerzett ismereteit. Kiemeli azonban, hogy bár az előadásokat nagyon élvezte -- mivel sokkal érdekfeszítőbbek voltak, mint az iskolai tanórák --, neki mégis mindenekelőtt a társaság tetszett. Nagyon jól érezte magát a táborozáson, de ezzel természetesen nemcsak ő van így, hanem a többiek is. A szintén zentai Szénási Eszternek a fizikaórákon kívül szintén a csillagászat volt az egyik kedvence. Ugyanakkor hangsúlyozza, a táborban ráébredtek, hogy a matematikának nemcsak az iskolai órákon megismert unalmas oldala van, hanem olyan érdekfeszítő területei is, amelyekkel a fiatalok is szívesebben foglalkoznak, mint például a különféle logikai feladatok és hasonló érdekességek.
    Antóci Dorottya Martonosról érkezett Zentára, a képzőművészeti foglalkozásokon vett részt. ĺ is nagyon jól érezte magát a táborban, hiszen nemcsak sokat tanult, hanem a társaság is remek volt. Azt mondja, neki főként az alakzatok bemutatása tetszett, a különféle testeknek a körvonalaiban megmutatkozó képe, mely a rajznak az alapja. Erre kell a későbbiekben ráépíteni a további ismereteket. Dorottya egyébként két-három évvel ezelőtt kezdett el komolyabban foglalkozni a rajzolással, és azóta egyre fontosabb neki. Tavaly is részt vett a táborban, és az akkori tapasztalatai alapján egyértelmű volt számára, hogy az idén is jelentkezik. Tudásának továbbfejlesztését várja tőle, ugyanis képzőművészeti iskolában szeretné folytatni a tanulmányait. Nyári Ákos ugyancsak a rajztáborban vett részt, Szabadkáról érkezett, ő is nagyon sokat tanult. Számára az emberi arc rajzolása volt a legizgalmasabb. Véleménye szerint nagyon jó volt, hogy az elmélet elsajátítása után rögtön ellenőrizhették, vajon alkalmazni tudják-e a gyakorlatban, és ha hibát vétettek, akkor azt a foglalkozásvezetők rögtön kijavították. Ákos azért jelentkezett a táborba, mert szenvedélyesen szeret rajzolni, azt azonban még nem tudja, hogy milyen területen folytatja majd a tanulmányait.
    A zentai Boros Róbert, akinek a matematika és az informatika a kedvence, azt emelte ki, hogy olyan tudnivalóknak is a birtokába jutott, amelyeket később majd az iskolában hasznosíthat, hiszen az algebrai számítások és a geometriai feladatok által sok olyan ismeretanyagot szerzett, amelyeknek a tanítása az iskolai tantervben nincs benne. Az óbecsei Horváth Tamás is egyetért azzal, hogy rendkívül sok újdonságot tanultak a Zentán eltöltött néhány nap alatt, s ennek eredményeként jócskán bővült a tudásuk. Neki régóta a geometria az egyik kedvence, így a táborban is az e tudományterülethez kapcsolódó órákat élvezte leginkább. Az újvidéki Majoros Kristóf is azt mondja, nagy öröme telt az előadásokban, bár voltak olyanok is, amelyek kicsit hosszabbra nyúltak, ezeket viszont az tette érdekessé, hogy kiváló társaságban hallgathatták végig. Neki az algebra tárgykörével foglalkozó órák tetszettek a legjobban. Mint mondja, korábban is ez volt az egyik igazi erőssége, a tábori tanulmányok jóvoltából pedig úgy érzi, még inkább fejlődött ez a képessége.
    A fiatalok elmondták, a tudományos foglalkozásokon kívül rendkívül érdekes szabadidő-tevékenységekkel is várták őket a tábor szervezői: különféle társasjátékokkal, csapatvetélkedőkkel, színművészeti és egyéb izgalmas elfoglaltságokkal. Arra a kérdésre, hogy ezek közül melyiket élvezték a legjobban, egyöntetűen azt válaszolták: a színészkedést Döme Zoltán--Bimbó vezetésével. Nem tagadják, ezek a szabadidő-foglalkozások kiváló alkalmat teremtettek arra, hogy mindenféle kötöttség nélkül együtt legyenek, sokat beszélgessenek, nevetgéljenek. Ez igen jól összekovácsolta őket, és hozzájárult ahhoz is, hogy sok maradandó élménnyel gazdagodjanak a téli szünidei táborok idején.
    Felhívás
    A Bolyai Farkas Alapítvány felvételi előkészítőt szervez matematikából és képzőművészetből. A hétvégi foglalkozásokat a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban tartják. Felhívják a szülők és az osztályfőnökök figyelmét, hogy érdeklődni és jelentkezni a 024/816-700-as telefonszámon, vagy e-mailben a vjanos@bolyai-zenta.edu.rs címen lehet, illetve személyesen az alapítvány irodájában, a Posta utca 18. szám alatt, a II. emeleten, Vida Jánosnál. (Amennyiben levélben jelentkeznek, a szervezők kérik, írják meg a diákok adatait: név, iskola, település és elérhetőség).
    A felvételi előkészítők időpontjai:
    Matematikából február 28-án 9.30-kor kezdődik az első felkészítő foglalkozás, melyre a szülőket is várják. Ezt követően március 7-én, 14-én és 28-án, április 18-án, 25-én 10.00 órától 13.00-ig, illetve 14.00-től 17.00 óráig várják az érdeklődőket. Ezután május 8-án és 9-én, 15-én és 16-án, 22-én és 23-án, valamint 29-én és 30-án is tartanak foglalkozásokat szombatonként 10.00-től 13.00 óráig és 14.00-től 17.00 óráig, vasárnaponként pedig 9.00-től 12.00-ig.
    Képzőművészetből március 6-án, szombaton kezdődik az első felkészítő foglalkozás, ismerkedéssel, erre a szülőket is várják. Ezt követően március 12-én és 13-án, 19-én és 20-án, 26-án és 27-én, április 16-án és 17-én, 23-án és 24-én, május 7-én és 8-án, 21-én és 22-én, 28-án és 29-én tartják a foglalkozásokat, péntekenként 17.00-tól 20.00 óráig, szombatonként pedig 8.30-tól 12.00-ig és 12.30-tól 15.30 óráig.
    A szervezők várják az érdeklődő tehetséges általános iskolások jelentkezését, a felkészüléshez és a majdani felvételihez pedig sok sikert kívánnak.


MÁRIÁS Endre

 


2010. január 8., péntek, Magyar Szó,(Művelődés)

Téli tábor Zentán


(FotÓ: Gergely József)
(Fotó: Gergely József)


A zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és a Bolyai Farkas Alapítvány téli tábort szervezett január 4-től 8-ig. A tábort főként hetedikes és nyolcadikos gyerekek látogatták, a részvevők – közel negyvenöten – Vajdaság egész területéről érkeztek.

A gyerekek játékos matematikai, informatikai és képzőművészeti foglalkozásokon vettek részt, ami hasznos és kreatív időtöltés a téli szünetben, valamint akár a későbbi felvételi segítségéül szolgálhat. A programot pedagógiai, pszichológiai és drámapedagógiai programok tették teljessé. A szakemberek játékos foglalkozások keretein belül igyekeztek elősegíteni a tinédzserek reális énképének kialakulását, kommunikációs eredményességük növelését, önbizalmuk erősítését és természetesen a társas kapcsolatok kialakítását. A tábor munkájában az iskola és az alapítvány szakemberei és munkatársai vettek részt.

 


2008.november 26. szerda, Magyar Szó, Tiszavidék

KIOSZTOTTÁK A DÍJAKAT - ZENTÁN MEGRENDEZTÉK A III. BOLYAI EMLÉKVERSENY ÜNNEPÉLYES EREDMÉNYHIRDETÉSÉT

Az idén is számos, bár a tavalyi évhez képest valamennyivel kevesebb pályamű érkezett be a sorrendben harmadik alkalommal megrendezett Bolyai Farkas Emlékversenyre, amelynek ünnepélyes díjkiosztását szombaton, a délelőtti órákban rendezték meg a zentai Városháza dísztermében.
Az idei, Fűben fában patika elnevezést viselő verseny célja, azonkívül, hogy a fiatalok számára közelebb hozza a két Bolyai, Farkas és János életművét, az egészséges életmód és a népgyógyászat, a gyógynövények népszerűsítése volt. Az összesen 175 irodalmi, zenei és képzőművészeti alkotás közül választották ki a legjobbakat a bírálóbizottság tagjai.
A díjkiosztó ünnepség a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium kórusának az előadásával kezdődött. A gitárkísérettel fellépő diákok három, klasszikusnak számító rockszerzeményt adtak elő, s megérdemelten vívták ki a közönség elismerését, amely vastapssal hálálta meg produkciójukat. Ezt követően Szilágy Anna, a Bolyai Alapítvány elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd pedig Oláh Anna marosvásárhelyi Bolyai-kutató méltatta előadásában a két Bolyai munkásságát.

Az idei emlékverseny díjazottai a következők:

Képzőművészeti kategóriában az óvodások közül első helyezést érdemelte ki Nagy Natália, a szenttamási Öröm iskoláskor előtti intézményből. Második lett Paska Nikoletta, szintén ugyanebből a szenttamási óvodából, a harmadik helyezést pedig Miksity Anett érdemelte ki az adai Čika Jova Zmaj óvodából. Egyébként ennek az óvodának egész csoportja különdíjban részesült.
Az általános iskolák alsós tagozatába járók közül első lett Szalai Dávid, a hajdújárási Petőfi Sándor Ált. Iskola negyedikese. Második helyezést az úgyszintén negyedikes Fejős Nelli érdemelte ki a martonosi Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskolából, a harmadik pedig az adai Apró Kristóf lett.
Az alsósok közül különdíjban részesült a szabadkai Jovan Jovanović Zmaj Ált. Iskola diákjainak egy csoportja, név szerint: Győrfi Tihamér, Imanović Inesz, Golić Attila, Pivаrčik Nikol, Papp Iván, Sziveri Dániel, Besnyi Botond, Pető Dávid, Bencun Mia, Tót Andor, Vukov Johanna, Molnár Andor, Darazsac Diána és Tóth Julianna.
A felsősök közül a zentai Thurzó Lajos Általános Iskola diákjainak a képzőművészeti alkotásai aratták le a babérokat. Első lett Kovács Leila (hetedikes), Csordás Emese (hatodikos) és Horváth Enikő (hetedikes). Különdíjat a szabadkai Bártol Brigitta érdemelt ki.
A középiskolások körében viszont a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium tanulói készítették a legjobb alkotásokat.


Első lett Horváth Julianna, a második Bagi Anita, a harmadik pedig Gyurec Tamara. Különdíjas lett az úgyszintén bolyais Velez Ottó és Zsadányi Stefán.
Zene kategóriában elismerésben részesült a kishegyesi Gál József és Tar István.

Irodalom kategóriában, költeményéért az első díjat a martonosi Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola negyedikes diákjainak egy csoportja érdemelte ki, név szerint: Fejős Nelli, Körmöci Dávid, Faragó Rolland, Borsos Attila, Prenkpalaj Katarina, Dencs István, Ágoston Anabella, Bagi Valentina, Juhász Kornél, Túrú Beáta, Beszédes Dzsesszika, Dencs Gábor és Turuc Katarina.
Szintén első díjat kapott Nagy Nikoletta, a pacséri Moša Pijade Általános Iskola hatodikos tanulója.
II. díjat a szabadkai Börcsök Andrea érdemelt ki verséért.
Elbeszéléséért az első helyezést Juhász Gyöngyi, a pacséri általános iskola hatodikos tanulója érdemelte ki.
A gyógynövénygyűjtés és -tanulmányok kategóriájában az első helyezést a temerini Petar Kočić Általános Iskola ötödikes tanulói (Mészáros Arnold, Kovacsics Flórián és Viola, Varga Ákos , Jakubec Attila) érdemelték ki. A dobogó második helyén Gleszer Erik, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium IV. osztályos tanulója osztozott Körmöci Krisztinával, a szabadkai Egészségügyi Középiskola elsős tanulójával, a harmadik helyre pedig úgyszintén a szabadkai középiskola elsős tanulója, Szűcs Tímea került.

Horváth Zsolt

aa


2008. július 7., Hét Nap

Szoboravató

Bolyai Farkas sokoldalú tudása, fáradhatatlan munkássága, szellemisége példaként szolgált sok-sok generáció számára. Vidékünkön 75 éve őrzik a neves matematikus emlékét. A Bolyai Farkas Diákegyesület 1933. június 18-án alakult meg Belgrádban. Programja és célja az volt, hogy a fővárosban tanuló magyar fiatalságnak otthont, találkozóhelyet, anyagi támogatást nyújtson, és magyar nemzettudatra nevelje a jövő értelmiségét. Pénzügyi alapját a magyarság adományai, a tagok nyári gyűjtőakciói, a bálok bevételei képezték, a szülők pedig ,,tagsági díj”-at fizettek. Egy évvel később már menzája is volt, ahol negyven szegény sorsú egyetemista étkezhetett. 1938-ban megkezdődött a belgrádi magyar diákotthon megteremtése is.
A Bolyai Farkas név rövid időre megjelent a Zentai Magyar Főgimnázium elnevezésében is. Az 50 éves érettségi találkozó után az egykori és a jelenlegi bolyais diákok és tanárok úgy vélték, valamit tenni kívánnak a magyarul tanuló tehetséges fiatalokért, ezért 2005. szeptember 11-én megalakult a Bolyai Farkas Alapítvány.
A Bolyai Farkas Diákegyesület 75. évfordulója alkalmából Zentán, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium udvarán szobrot emeltek a tudósnak. A megjelenteket Juhász Attila polgármester és Gajda Attila, a gimnázium igazgatója köszöntötte, majd Majorosi Imre, a Bolyai Farkas Alapítvány a Magyarul Tanuló Tehetségekért elnöke és Gleszer Erik diák társaságában leleplezték Mladen Jerotijević alkotását. Az eseményt Ágó Krisztina, Kecskés Szanella, Harangozó Edina és Vass Éva diáklányok alkalmi műsorral tették ünnepélyesebbé.

(Tha)


2008. június 28.-29., szombat-vasárnap, Magyar Szó

Erős várat építeni!

Tehetséggondozó pont Szabadkán is - A cél: egész Vajdaságot behálózni
Tegnap Szabadkán a tehetséggondozást szívügyüknek tekintő iskolák, szerveztek képviselői gyűltek össze a Majsai Úti Általános Iskolában dr. Josip Lepes, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanárának kezdeményezésére, hogy a Zentán és Újvidéken működő úgynevezett tehetséggondozó pontok után Szabadkán is létrehozzanak egy ilyen pontot. A szabadkai tehetséggondozó pont székhelye a tervek szerint a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon lesz. A lényege, hogy a pont tagjai - iskolák, szervezetek és egyéb, a magyar tehetségeket felkarolni kívánó intézmények - pályázati pénzekből részesedhetnek, s fordíthatják ezeket az összegeket a tehetséggondozással kapcsolatos programjaikra.
A megbeszélésen, amelyen a csatlakozással kapcsolatos alapelveket vitatták meg, jelen volt dr. Josip Lepes, a MTTK tanára, Tóth Szilvia, a szabadkai Majsai Úti Általános Iskola igazgatója, Majorosi Imre, a Bolyai Farkas Alapítvány igazgatóbizottságának elnöke, dr. Gábrity Molnár Irén, a Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke, Süli Lídia, a szabadkai Széchenyi István Általános Iskola igazgatóhelyettese, Kiss Dezső, a Klub 21 Pozitív Kommunikációért Egyesület elnöke és De Negri Ibolya, az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke, de mint hallottuk, nem csak ők, hanem még mások is jelezték, hogy bekapcsolódnának a tehetséggondozó pontba, így a Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium, a Műszaki Középiskola és a Roma Edukatív Központ is.
- Sajnos nem fordítunk elég figyelmet a tehetségeinkre, nem aknázzuk ki kellőképpen a tehetségeket, s így sajnos elveszíthetjük őket. Az is megtörténik, hogy akár egy másik országban, egy másik nemzetet képviselve kamatoztatják tudásukat a mi tehetségeink. Erős várat kell építenünk számunkra! A cél, hogy a tehetséggondozó pontok behálózzák egész Vajdaságot - hangzott el a megbeszélésen.

Tehetséggondozó pont már van Zentán, Újvidéken, a jelek szerint hamarosan Szabadkán is, s szeretnék, ha Zomborban, Óbecsén és Muzslyán is lenne ilyen, a magyar tehetségek támogatásával foglalkozó központ.

2008. június 22. kedd, Becsei Újság

saj1


2008. június 14.-15., szombat-vasárnap, Magyar Szó

A Bolyai Farkas-hagyományok

A neves matematikus emlékét 75 éve őrzik vidékünkön -A belgrádi diákegyesülettől a zentai Bolyai Farkas Alapítványig
Bolyai Farkas sokoldalú tudása, fáradhatatlan munkássága, szellemisége példaként magasodott sok-sok generáció számára. Ő mutatott példát, hogy szorgalommal, akarattal a legnagyobb nehézség is leküzdhetők.
A huszadik század harmincas éveiben szükség volt a vajdasági értelmiségi ifjúságnak egy példaképre, kinek a nevét zászlójukra tűzve elképzeléseiket megvalósíthatták.
A Bolyai Farkas Diákegyesület 1933. június 18-án, Belgrádban alakult meg. Az egyesület életre hívója Csapó Sándor, a filozófiai tanszék elsőéves hallgatója volt. Ő a szervezet megalakításának fontosságáról meggyőzött néhány egyetemistát: Komáromi Józsefet, Kovács Sztrikó Zoltánt, Varga Dezsőt, Keres Bélát, Tunner Aladárt, Tunner Lajost és Kovács Jenőt, akik tagokat toboroztak, és a jelzett napon kimondták a belgrádi magyar főiskolai hallgatók Bolyai Farkasról elnevezett Magyar Egyetemi Hallgatók Művelődési és Irodalmi Egyesület megalakulását.
Az egyesület programja és célja az volt, hogy a Belgrádban tanuló magyar fiatalságnak otthont, találkozóhelyet, anyagi támogatást nyújtson, és magyar nemzettudatra nevelje a jövő értelmiségét. Az egyesület anyagi alapját a jugoszláviai magyarság adományai, a tagok nyári gyűjtőakciói és a bálak bevételei képezték. A szülők is-vagyoni helyzetüktől függően- „tagsági díjat” fizettek. Az egyesületnek bejelentett székhelye és működésének megfelelő bérelt épülete a belgrádi Magyar Tanítóképző internátusa melletti épületben, azaz a Skerlić utcában volt. A menza 1934-ben kezdte el működését. Itt 40 szegény sorsú egyetemista étkezhetett.
Az egyesületben a munka különböző szakosztályokban folyt: irodalmi, tudományos, sport és művészeti klub stb. A harmincas években a belgrádi magyarság száma is egyre nőtt. Az 1935 / 36-os tanévben az egyesületnek már több mint 60 diáktagja volt, tehát a magyar egyetemisták 90 százaléka tagja volt a Bolyainak.
1938-ban Vámos János szervezésében megkezdődött a belgrádi magyar diákotthon megteremtése is. A Bolyai tevékenysége ebben az időben már annyira szerteágazóvá vált, hogy megszervezte a belgrádi Magyar Tanítóképző teljes támogatását. Az egyesület bálja az egész jugoszláviai magyarság nagy demonstrációja volt. 1941. január 25-én volt Belgrádban az utolsó Bolyai Farkas-bál.
Az egykori belgrádi bolyais diákoknak is köszönve a Bolyai Farkas név megjelent a Zentai Magyar Főgimnázium nevében is. 1955 és 56-ban sajnos csak két generáció érettségizett le. Az 50 éves érettségi találkozó után az egykori és a jelenlegi bolyais diákok és tanárok 2005-ben úgy vélték, hogy valamit tenni kívánnak a magyarul tanuló tehetséges fiatalokért. Ehhez egy alapítvány létrehozása tűnt a legalkalmasabbnak. 2005. szeptember 11-én megalakult a Bolyai Farkas Alapítvány.
Céljai közé tűzte ki többek között: a sokoldalú segélynyújtást a tehetséggondozó intézmények kitűzött céljainak eléréséhez, az alkotótevékenység elősegítését, más szociális és hasznos célok megvalósítását, anyagi és humanitárius segélynyújtást a tehetséges tanulóknak, egyetemi hallgatóknak, akik magyar nyelven folytatják tanulmányaikat, Bolyai Farkas és fia, János szellemi hagyatékának megőrzését, és ezen szellemiség továbbvitelét a tudományos kutatás, valamint a kulturális tevékenység területén.
A Bolyai Farkas Alapítványnak 80 alapító tagja van (9 vállalkozás és 71 magánszemély).
A Pedagógus és Pszichológus Szakosztály tagjainak száma 39, a Matematika és Informatika Szakosztályé 15, a Baráti Körhöz pedig 59-en tartoznak.
Az Alapítvány 2007 júliusában nyári táborokat szervezett a bolyai gimnázium ötödik generációjának, az újvidéki Bogdan Šuput Képzőművészeti Középiskola tehetséges, felvételt nyert tanulóinak, ezenkívül még ez év augusztusában a szabadkai Kosztolányi Dezső Nyelvi és Sportgimnázium elsős tanulóinak.
2005- től felvételi felkészítő hétvégéket szerveztek matematikából, német, angol és magyar nyelvből, valamint képzőművészetből több mint félezer tehetséges fiatalnak.
Az alapítvány nevéhez fűződik az I. Tehetség Nap megszervezése Magyarkanizsán, ahol a kerekasztal-megbeszélésen 44-en vettek részt. A délutáni kulturális rendezvényen Tolnai Ottó, Kossuth-díjas író köszöntötte a 235 tanulót.
Két alkalommal szervezték meg a Kárpát-medencei Bolyai-emlékversenyt és az alapítvány szervezésében zajlott le a VII. Fekete Mihály Matematikai Emlékverseny is.
A Bolyai János Matematikai Tehetséggondozó Gimnázium hétvégi iskolában 4 alkalommal 240 középiskolás vett részt.
Két alkalommal 60 órás képzést szerveztek Kooperatív tehetséggondozás címmel pedagógusoknak és pszichológusoknak.
Az alapítvány kezdeményező bizottságának tagjai: Balla László, Gajda Attila, Jung Zsuzsanna, Majorosi Imre, Megyeri Gábor, Sőregi László, Süveg Sándor, Szilágyi Anna és Vida János. A közgyűlés elnöke: Balla László, alelnök: Szilágyi Anna.
A Bolyai Farkas Alapítvány megköszöni mindenkinek az elmúlt hetvenöt évben nyújtott a szellemi és anyagi támogatást.


A Bolyai Farkas Alapítvány a Magyarul Tanuló Tehetségekért


2008.május 21. csütörtök, Magyar Szó

Felvételi a hónap végén

A zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban a hétvégén fejeződik be a felkészítő oktatás
Balla Ákos tanár a festészetről beszél a diákoknak (Horváth Ágnes felvétele)
Mivel az öt éve alapított gimnáziumban ősztől képzőművészeti szakon is tanulhatnak a diákok, a felkészítőt nem csak matematikából, hanem képzőművészetből is megszervezték. A Bolyaiba igyekvő tanulókkal március elejétől heti rendszerességgel foglalkoztak a tanárok. A felkészítőt ezúttal is a Bolyai Farkas Alapítvány rendezte.
Vida János, az alapítvány igazgatóbizottságának elnökhelyettese elmondta, hogy a matematika felkészítőn 35, a képzőművészetin pedig közel hetven diák vett részt: – Sokkal nagyobb a képzőművészeti szak iránt az érdeklődés, mint amire számítottunk. Mivel tavaly az újvidéki Bogdan Šuput középiskolában igen kevés tanulóval kezdődött meg magyar nyelven egy ugyanilyen képzés, számunkra is meglepetés volt a sok jelentkező.
Bunyik Lili újvidéki képzőművész, felkészítő tanár szerint egy jó generáció alakulhat ki a most felvételizők köréből. Elmondta, hogy a minősítő vizsgán a diákoknak rajzolás, festészet és szobrászat terén kell bizonyítaniuk tudásukat. A felkészítőt Kókai Elena és Balla Ákos zentai képzőművészekkel bonyolították le.
Ami a matematika szakot illeti, itt is már a felkészítőn megmutatkozik, kiből lehet jó matekos. Csikós Pajor Gizella tanárnő elmondta, hogy ebben a generációban is lesznek olyan diákok, akik megfelelő törődéssel kiemelkedő teljesítményt nyújthatnak:– a tévhitekkel és a rosszindulatú megjegyzésekkel ellentétben mi nem versenyző képző középiskola vagyunk, de úgy gondoljuk, hogy ha néhány diáknak kiemelkedő képessége és szorgalma van, akkor segítsük a kibontakozás és érvényesülés útján. Erre pedig kiváló alkalmat nyújtanak a különféle versenyek. A felkészítést Sipos Elvira és Boros Béla kollégákkal végezzük
Mivel a gimnázium már az elnevezésében is tudatja, hogy tehetséggondozással foglalkozik, a Bolyai Farkas Alapítvány Pedagógus és Pszichológus Szakosztálya már a felvételi előkészítő programjain kapcsoltba lépett a lehetséges diákokkal. Gruik Zsófia, pedagógus szerint a megfelelő felkészítés, és a hatékony tehetséggondozás sem képzelhető el aktív szakmunkatársi háttér nélkül, hiszen a bizonyos területeken kiemelkedő képességgel rendelkező gyerekek sajátos nevelési igényűek: – az előkészítőkön kis- és nagycsoportos, játékos foglalkozások során a gyerekekkel dolgozó szakembernek lehetősége van arra, hogy felismerje azokat a megjelenő vagy várható problémahelyzeteket, amelyeket kezelni vagy megelőzni kell. A gyakorlati munka és a gyerekekkel való együttes tevékenység mellett érzelmi stabilitás és kreativitás tesztet is felvettünk, amely eredményei fontosak lesznek a hatékony tehetséggondozás megvalósulása során. A kiemelkedő képességeket mutató gyerekekkel sok esetben merülhetnek, merülnek fel problémák a nevelés és oktatás folyamatában. Nem ritka, hogy a magas szintű intellektuális teljesítmény érzelmi érettség terén elmaradással párosul, amely a szociális beilleszkedést nagyon erősen gátolhatja. Naivitás, és emellett káros is, ha a pedagógus és a szülő az egy területen kiemelkedő eredményt elérő tanulótól minden más területen is maximális teljesítményt vár el. Mindezeket a tanulókkal való munka során figyelembe kell vennünk.
A Bolyai Farkas Alapítvány nem csak a zentai tehetséggondozóban, hanem a szabadkai Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnáziumban is megszervezte a felkészítőt. Mindkét esetben a Szülőföld Alap volt a támogató.
A Bolyaiban a felvételi vizsgák matematikából május 31-én, képzőművészetből pedig 31-én, június 1-én és másodikán tartják. Jelentkezni május 23-án, 24-én lehet.


hhá


2008. március 27., Hét Nap

KÉPZŐMŰVÉSZETI TAGOZAT A BOLYAIBAN!

A zentai tehetséggondozó gimnázium megkapta a jóváhagyást: minden feltételnek eleget tesz a képzőművészeti szak megnyitásához (…)
A tagozatnyitás kérdését gyakorlatilag a jelentkezők száma dönti el. Én el sem tudom képzelni azt, hogy Zentán ne legyen 20 jelentkezőnk. Hiszen a képzőművészetből meghirdetett felvételi felkészítő tanfolyam első találkozójára (március 1-jén) 32 gyerek jött el. A második hétvégén már 40 jelent meg, két csoportra kellett osztani őket, hogy dolgozni lehessen velük. Meggyőződésem szerint ez a szám a következő hetekben még növekedni fog. Nagyon elégedett vagyok, hiszen csak az újságban hirdettük meg a tagozatot, az iskolákban még nem is jártunk - a szokásos bemutatkozó és diáktoborzó körútra majd csak ezután indulunk el. Még mindig be lehet kapcsolódni a munkába, utólag is lehet jelentkezni a felkészítőre. Három művész foglalkozik a jelentkezőkkel: Bunyik Lili festőművész (Újvidék), Kókai Elena festőművész (Zenta) és Balla Ákos iparművész (Zenta). Természetesen azok a nyolcadikosok is jelentkezhetnek majd a felvételi vizsgára, akik nem jártak a Bolyai Farkas Alapítvány által szervezett előkészítő tanfolyamra.
A felvételire való előkészítő április 11 12-én folytatódik, majd 18 19-én is dolgoznak a gyerekek. Májusban három hétvégén lesznek foglalkozások: 9 10-én, 16 17-én és 23 24-én. Érdeklődni és jelentkezni a 024/816-700-as telefonszámon lehet, e-mailben a bfalapit@bolyai-zenta.edu.yu címen, illetve személyesen az alapítvány irodájában: Posta utca 18. (II. emelet).


(OROSZ Ibolya - Hét Nap)


2008. március 26., Magyar Szó

Merészet álmodhatunk
A tehetséggondozás jövőjéről a tehetségek napján Magyarkanizsán

Magyarkanizsán tegnap rendezték meg a tehetség napja alkalmából A tehetséggondozás jövője Vajdaságban című kerekasztal-megbeszélést. A Nagy József Regionális Kreatív Műhelyben megtartott vitafórumon elsőként Körmöczi Károly, a község polgármestere üdvözölte a megbeszélésre vendégül hívott középiskolák és a vajdasági magyar értelmiség képviselőit, majd pedig Korhecz Tamás tartományi kisebbségi, közigazgatási és jogszabályalkotási titkár köszöntötte a jelenlévőket. Korhecz beszédében először áttekintette a két magyar nyelvű tehetséggondozó gimnázium megalakulását, születésének a körülményeit, valamint az elmúlt időszakban elért eredményeit. Véleménye szerint ez idei esztendő e két oktatási intézmény életében az építkezés befejezésének az éve lehet, s egyben lesz is. Elmondta, hogy ha minden a tervek szerint alakul, akkor Szabadkán befejeződik a tornaterem építése, s sikerül rendezni az iskola udvarát és kertjét is. Ugyanígy befejezés előtt áll a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium udvari épületrésze is.
Merészet álmodhatunk
A tehetséggondozás jövőjéről a tehetségek napján Magyarkanizsán
- Nemcsak fizikai értelemben várható, hogy befejeződik ez az építkezés, hanem funkcionálisan is - fűzte hozzá a kisebbségügyi titkár, mivel idén ősszel kialakul mindkét gimnázium tanári gárdája, a Kosztolányi gimnázium eléri a 200 fős diáklétszámot, s a tagozatok száma is eleget fog tenni az iskola igényeinek, ugyanakkor a zentai gimnázium is kiépül, s ősszel új szak is indul ebben az intézményben.
Dr. Korhecz Tamás beszéde végén hangsúlyozta, hogy van okunk s szükséges merészet álmodnunk, mivel csak így léphetünk előre. Ugyanakkor hinnünk kell abban, hogy előreléphetünk, mert hit nélkül minden lehetetlen. Korhecz után Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője fordult az egybegyűltekhez. Pásztor beszédében lényegesnek tartotta azt, hogy az elmúlt években az oktatás s a pedagógusszakma felismerte, hogy mennyire fontos a tehetségkutatás, és mennyire fontos a tehetségnevelés, s tudatosult a pedagógusokban az, hogy meg kell teremteni a feltételeket a tehetségek felleléséhez, s biztosítani kell a feltételeket ahhoz, hogy e tehetséges fiatalok valóban ki tudják bontakoztatni tehetségüket. Pásztor Bálint egyben kiemelte, hogy a politikumnak Vajdaságban az a feladata, hogy ehhez megteremtse a feltételeket, a vajdasági magyar politikának pedig az, hogy ehhez az intézményeket megalkossa, s működtesse. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy a két tehetséggondozó intézmény megalapításával nem fejeződött be a vajdasági magyar politikusok feladata, s nem is fejeződhet be, mivel e két oktatási és nevelési intézmény fenntartását, zavartalan működését biztosítani kell. Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a tehetségek felkutatásához s fejlesztéséhez szükséges kísérő intézményeket is biztosítani kell, s ezért fontosnak tartotta a szabadkai magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar megalapítását, amelynek keretén belül októbertől egyetemi szintű óvónőképzés is indul, a közeljövőben pedig Újvidéken alapítják meg az Európa Kollégiumot, amely lehetőséget biztosít tehetséges vajdasági magyar egyetemi hallgatók számára, hogy szülőföldjükön maradhassanak, s valóban méltó körülmények között tanulhassanak s bontakoztathassák ki tehetségüket. Ugyanakkor kiemelte, hogy nagyon fontos lenne még a kétszakos tanárképzés modelljének az elindítása, ugyanakkor elmondta, hogy ezt a vajdasági magyar politikum elvállalja, sőt arról is tájékoztatta a jelenlévőket, hogy parlamenti képviselőként tárgyalásokat folyattak a köztársasági oktatási minisztériummal, hogy a külföldön szerzett kétszakos tanári diplomákat ilyen formában elismerje Szerbia is. Ezzel a szaktanárok hiányát lehetne orvosolni, mondta Pásztor Bálint.
A parlamenti képviselő beszédét követően a meghívott iskolák és a tehetséggondozással megbízott szakosztályok képviselői mutatkoztak be, majd pedig dr. Lepeš Josip moderálásával folyatódott a megbeszélés, a délutáni órákban pedig Friedrich Klára-Szakács Gábor Attila ifjúsága című történelmi zeneművét tekinthették meg a résztvevők a Művészetek Házában.
A rendezvény a Bolyai Farkas Alapítvány szervezésében a Nagy József Regionális Kreatív Műhely és a CNESA OMI társszervezésében, a Szülőföld Alap Iroda, valamint a VAT oktatási és műv. titkárság támogatásával jött létre.


2008. március 15.-16., szombat-vasárnap, Magyar Szó

Képzőművészeti szakiskola Zentán

A szeptembertől induló új szakról Gajda Attila igazgatót kérdeztük


(…) Mekkora költséget jelent a szülőknek a képművészeti tagozat? Hiszen sok olyan alapanyagra, kellékre van szükség, amit elég drágán lehet beszerezni.
- Az előkészítő képzés eszközfelhasználását a Bolyai Farkas Alapítvány támogatja. Az iskolai oktatás a szülőket fogja terhelni. A fogyóeszközt - a rajzpapírt, a ceruzát, a festéket - nekik kell biztosítani, de gondolom, hogy ez nem lesz szörnyű teher. Hiszem, hogy az alapítvány a későbbiekben is mellénk fog állni. A taneszközöket - a rajzpadokat, festőállványokat - megrendeltük. (…)

GRUIK Ibolya


 

 
 

Magyar Szó, 2005. szeptember 12. (hétfő)

A hagyománytisztelet a legjobb módja az értékteremtésnek

Zentán a városnapi ünnepség keretében megalakult a Bolyai Farkas Alapítvány és a Stevan Sremac Emlékbizottság

     Szeptember 11-ére, Zenta napjára szerény városnapi ünnepséget jelentettek be a vezetők, a hétvégén mégis gazdag programmal kedveskedtek az ünneplőknek. Jövőre viszont, a település városi rangra emelésének 500. évfordulójára még nagyobb ünneplést ígér a vezetőség.
     Az ünnep felvezetése még csütörtökön megkezdődött, amikor a Városi Múzeumban bemutatták Vladimir Nikolić zentai származású építész életéről és munkásságáról szóló monográfiát. A péntek eseménydúsabb volt, hiszen rendhagyó hőlégballon-bemutató csalogatta ki az embereket a vásártérre, a Tisza-parti emlékműhöz és a Népkertbe. Összesen nyolc, szebbnél szebb ballon repült a magasba és kápráztatta el égi játékával a bámészkodókat. Szombaton szinte dúskálni lehetett a programokban, egész napra jutott látnivaló. Már délelőtt a Művelődési Házban ünnepélyes kiállításmegnyitóval kezdődött a nap, melyen a közelmúltban lezajlott Legszebb kert, legszebb balkon és a legszebb intézményi, közüzemi környezet elnevezésű versenyre benevezett kertekről készült fényképeket tették közszemlére. Délután Zenta polgármestere, Predrag Marković-ot, a köztársasági parlament elnökét fogadta, akivel arról beszélgetett, milyen segítségre szorul Zenta. Ezzel egy időben a Népkertben ismét volt hőlégballon-karnevál, a helyszínen felállított színpadon pedig a zentai Kapaszkodó együttes és a szabadkai Perpetuum Mobile rockegyüttes koncertezett, sőt a Vöröskereszt helyi szervezetének jóvoltából elsősegély-nyújtási bemutatót is rendeztek. Többen a Jézus szíve templomban megtartott ünnepi hálaadó szentmisén vettek részt és az azt követő komolyzenei koncerten, melyen Megumi Teshima hegedűművésznő lépett fel.
     Vasárnap a Tisza-parton hagyományos horgászversennyel, valamint a Tisza Menti Önkéntes Tűzoltók Fúvószenekarának és majorette-csoportjának látványos felvonulásával és a szökőkút előtti hangversenyével folytatódott az ünneplés. Ezután a Városházán megtartották a Bolyai Farkasról elnevezett alapítvány alakuló közgyűlését. Megfogalmazták az alapítvány céljait, mely szerint a kuratórium feladata elsősorban a magyarul tanuló tehetségek megsegítése, a Bolyai-hagyomány és szellemiség megőrzése és a zentai Tehetséggondozó Gimnázium anyagi és erkölcsi támogatása.
     A városnapi díszülésen Bojan Pajtić, a TVT elnöke köszöntötte az önkormányzatot, képviselőket, vendégeket és zentaiakat a Városháza nagytermében. Beszédében kiemelte, hogy 1697-ben, a zentai csatában is az európai értékeket védték, ami most is kötelességünk, hogy megvédjük, s megerősítsük ezeket az értékeket Vajdaságban, amely multietnikusságával, multikultúrájával valójában Európa kicsiben. Szerbül és magyarul is elmondott köszöntőjét fergeteges vastapssal hálálták meg az egybegyűltek.
     A díszülés kezdetén Juhász Attila, Zenta polgármestere köszöntötte az egybegyűlt vendégeket. Hangsúlyozta, hogy a helyi öneszmélet és hagyománytisztelet a legjobb módja a sajátos értékteremtésnek, s hogy a zentaiak ezt jól tudják, s ezért különösen büszkék saját lokálpatriotizmusukra. Mint hangsúlyozta, a zentaiak arra a legbüszkébbek, hogy városuk regionális egészségügyi, művelődési és oktatási központ, kimagasló sportteljesítményekkel. Ugyanakkor nehéz a gazdasági helyzet, s a beruházások serkentésének érdekében megrendezték a befektetői fórumot, az állásbörzét.

 
 
s1
 
 
Elmondta, hogy a helyi járulék megszavazása a polgári öntudat példája. A terveket illetően többek között a hídfeljáró körforgalmát és a Njegoš tér körforgalmának a projektumát emelte ki. Várhatólag hamarosan elkészül a diákkonyha és étkezde, majd szólt arról, hogy az osztrák fejlesztési alap támogatásával befejező szakaszába ér a szennyvíztisztító kiépítése, novemberben pedig megkezdődhet a próbaüzemeltetés. Ezzel Zenta sok nagyobb várost előz meg.
     A díszülés folytatásában dr. Božidar Kovaček, a Matica srpska elnöke köszöntette az egybegyűlteket Stevan Sremac író születésének 150. évfordulója alkalmából, majd pedig Gajda Attila, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium igazgatója bejelentette a Bolyai Farkas Alapítvány megalapítását, utána Balla László, az alapítvány közgyűlésének az elnöke kapott szót. Bojan Pajtićon kívül Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház alelnöke is köszöntötte a zentaiakat. Elmondta, hogy számára a Tisza-parti kisvárosból szinte sugárzik az európaiság, az elvszerű magatartás és hagyományápolás. A díszülésen a horvátországi Donji Miholjac alpolgármestere, Željko Macanić, és Niš alpolgármestere, Risto Bukvić is köszöntötte az egybegyűlteket.
     Az ünnepi ülésen a hagyományoknak megfelelően kiosztották Zenta város plakettjét és köszönőleveleit. Az idei díjazottak közül Zenta város plakketjét a Musica Pannonica női kamarakórus, Halász Péterné Katalin, a Budapesti Kertészeti Egyetem tanára és Miodrag Rakin nyugalmazott testnevelő tanár érdemelte ki. Köszönőlevelet kapott Zorica Gabrić szülésznő, Csonti Irén óvónő, a Zenta Labdarugó Klub, a Zenta-Vasutas Úszóklub, a Zenta-Vasutas Vízilabda Klub, a felsőhegyi Kárpát-medencei aratóünnep szervezői, a zentai Asztalitenisz Klub, a zentai Vadásztársaság . Köszönőlevelet kapott továbbá Hódmezővásárhely önkormányzata, mivel december 5-e után kezet nyújtott a határon túliaknak. A köszönőlevelet Juhász Attila nyújtotta át dr. Kószó Péter-nek, Hódmezővásárhely alpolgármesterének, de köszönőlevelet kaptak az osztrák Hydro Ingenerie, Komunal Credit Public Consulting cégek, s az Osztrák Koordinációs Iroda is.
     A díszülés után a Városi Múzeumban megnyílt a Hét év ritmusa című, a Zentai Művésztelep grafikai műhelyének retrospektív tárlata. A kiállítást Mezei Erzsébet és Miroslav Jovančić képzőművészek nyitották meg. Ezután az Emlékharang megkongatása és koszorúzási ünnepség következett.
     Tegnap délután három órakor a Városháza zöldtermében zárult a városnapi rendezvénysorozat, ahol a Stevan Sremac Emlékbizottság díszülésére került sor. Többek között megvitatták a november 19-e és 23-a között, a jubileum kapcsán először megrendezésre kerülő Stevan Sremac Napok programját, illetve az ekkor átadásra kerülő Stevan Sremac emlékházzal és emlékmúzeum felhasználásával kapcsolatos terveket.
 
 

s2

A város plakettjét a Musica Pannonica női kamarakórus nevében Juniku Ildikó vette át, középen Miodrag Rakin nyugalmazott testnevelő tanár, és Halász Péterné Katalin, a Budapesti Kertészeti Egyetem tanára

s3

A Bolyai Farkas Alapítvány ünnepélyes megalakítása

Fotó: Gergely József
HORVÁTH Ágnes, HORVÁTH Zsolt

 
 
Magyar Szó, 2005. szeptember 8.

Bolyai Farkas Alapítvány létesül

A jövő nemzedék fejlődésének elősegítése érdekében hozzák létre

     Zenta város ünnepe keretében vasárnap 9 órai kezdettel a városháza dísztermében tartják meg a Bolyai Farkas Alapítvány a Magyarul Tanuló Tehetségekért alakuló közgyűlését. Gajda Attila, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, a Délvidéken is van múltja a Bolyai szellemiségnek. A kezdet 1933-ra tehető, amikor a fővárosban megalakult a Bolyai Farkas Magyar Egyetemi Hallgatók Belgrádi Művelődési és Irodalmi Egyesülete, amely diáksegélyező egyesület is volt, mivel az általa szervezett rendezvényekből befolyó összeget a szegényebb hallgatók támogatására fordította. Mintegy kétszáz diáknak, egyetemi hallgatónak nyújtott anyagi segítséget tanulmányaik befejezéséhez. Emellett figyelemmel kísérték a tehetségeket is. Így például itt Zentán is felfigyeltek egy fiatalemberre, aki a kisérettségi után három évig inaskodott. Szeli Istvánról van szó, aki ennek az egyesületnek támogatásával fejezte be az egyetemet. 1954-től 1956-ig dr. Szeli István a Bolyai Farkas Zentai Magyar Főgimnázium igazgatója volt, a zentai gimnázium ugyanis addig viselte ezt a nevet. Ez adta az illetékeseknek az ötletet arra, hogy az új gimnáziumot 2004-től Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégiumnak nevezzék.
     - Az idén június végén ötvenéves érettségi találkozót tartottak a zentai Bolyai Farkas Főgimnázium diákjai, és akkor kristályosodott ki a Bolyai Farkas Alapítvány létrehozásának gondolata. Valójában ez a mi tehetséggondozó gimnáziumunknak egy háttérintézménye lesz, amely anyagi segítséget igyekszik majd nyújtani az iskolának meg a szegényebb sorsú, de tehetséges diákoknak. A kezdeményezőbizottság már kidolgozta az alapító oklevelet és az alapítvány szabályzatát is. Nem kizárólag zentai alapítványról van szó, hanem inkább Délvidékiről, mert céljai közé tartozik az egykori belgrádi egyesület hagyományainak folytatása is. Ez pedig az jelenti, hogy a Délvidéken igyekszik felkutatni a lappangó tehetségeket, akiket támogat majd tanulmányaik befejezése érdekében. Elképzeléseink szerint azonban ez az alapítvány nem egy hagyományos diáksegélyező egyesület lesz. Tevékenysége sokkal szélesebb lesz: elsősorban a Bolyai-hagyományt és szellemiséget ápolja és terjeszti a Délvidéken és tágabb környezetünkben, mivel az alapítványt a Bolyaiak iránti tiszteletből és a jövő nemzedék fejlődésének elősegítése érdekében hozzuk létre - hallottuk Gajda Attilától.

P.P.

 
     
     
     
| | Előzmények | Szabályzat | Elérhetőségeink | Kuratórium | Támogatók | Pályázatok | Sajtó | Galéria | Alapítók | Névadónk | Tehetségpont |