Tudomány-népszerűsítés a kémia éve jegyében
Kárpát-medencei kémiatábort tartottak Zentán

Szórád Endre látványos kísérleteket mutatott be

A kémia nemzetközi éve és Marie Curie Nobel-díj-átvételének századik évfordulója alkalmából tartották meg Zentán a hétvégén a III. Kárpát-medencei kémiatábort. A negyvenöt általános és középiskolás diák részvételével lezajlott háromnapos eseménynek a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium adott otthont. A tábort a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és a Bolyai Farkas Alapítvány szervezte.

A résztvevők főként középiskolások voltak, akik között idén először általános iskolás diák is volt. Azok a tanulók kaptak meghívást, akik a Curie-versenyeken a legjobban teljesítettek. Mivel Curie-versenyt Magyarországon, Erdélyben és Vajdaságban is szerveznek, így a részvevők ezekből a régiókból érkeztek.
Szórád Endre, a tábor vezetője elmondta, a gyerekek rangos előadóktól hallhattak újdonságokat a kémia világából, így a többi között a budapesti Semmelweis Egyetemről, a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről és az Újvidéki Egyetemről is érkeztek előadók.
– Olyan érdekes témákról volt szó, mint az atommag, a tiltott anyagok, a gyógyszerkutatás, a szennyvizek toxikológiai vizsgálata, és még sorolhatnánk. A diákok természetesen a látványos kémiai kísérleteket szeretik a legjobban, így azokból sem volt hiány. Mivel a nehezebb tantárgyak közé tartozik, a kémia sajnos válságban van, ezért is fontosak az ilyen táborok, ahol megszerettethetjük a diákokkal ezt a tudományterületet. Magyarországon már megkongatták a vészharangokat, hiszen lassan szakemberhiány lesz. Mivel ez Vajdaságra is érvényes, mindent megteszünk ennek az érdekes és szép tantárgynak a népszerűsítéséért – mondta Szórád Endre.
A tábor résztvevőitől csak jókat hallottunk, mindannyian dicsérték az előadásokat, a kísérleteket, hangsúlyozva, nagyon jól érezték magukat Zentán, ezért jövőre is szívesen visszajönnének.
Fülöp László, Püspökladány: –Én már a tavalyi táborban is itt voltam, akkor is és most is nagyon jó volt. A kísérletek és az előadások is tetszettek. A középiskolában ugyan angolt tanulok, mégis a kémia a kedvenc tantárgyam, azon belül is az analitikai és a szervetlen kémia. Úgy tervezem, hogy vegyészeti egyetemen fogok tovább tanulni.
Mátéffy Kornél, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium: –Néhány társammal segítettünk Szórád tanár úrnak a szervezésben, sőt diákelőadásokat is tartottunk. Nagyon igyekeztünk, hogy ez a tábor még jobb legyen, mint a tavalyi, és szerintem ez sikerült is. Voltak nagyon érdekes előadások, ilyen volt pl. a japán atomreaktor-katasztrófáról szóló, de a kísérletek is nagyon lekötötték a résztvevőket. A kémiát azóta szeretem, amióta általános iskolában elkezdtük tanulni. Sokan nehéznek tartják ezt a tantárgyat, de ha valaki szereti, az a kihívást látja benne, nem a nehézséget.
Lőrincz Orsolya, Barót: –Nagyon örülök annak, hogy itt lehettem a táborban, mert nagyon sokat tanultam, új barátokra tettem szert, és a város is nagyon tetszett. Környezetvédelmi szakon tanulok, és a kémia a kedvencem, ezért a jövőben is ezzel szeretnék foglalkozni. Leginkább a gyógyszeripar érdekel, ezért valószínűleg olyan egyetemet választok majd, ahol ezt tanulhatom.

2011. március 22., Magyar Szó, Tiszavidék, hhá

Számos vajdasági pályázó, sok érvénytelen pályázat
Ady Endre-ösztöndíjpályázat

A magyarországi Oktat ásért Közalapítvány Ady Endre-ösztöndíjpályázatán az előzetesen eltervezett 50 helyett 138 vajdasági tanulót részesítettek támogatásban – tudtuk meg Kormányos Róbert től, a pályázatot régiónkban lebonyolító zentai Bolyai Farkas Alapítvány elnökétől, aki elmondta azt is, hogy a tartományunkból és Erdélyből érkező pályázók magas aránya miatt az ösztöndíjalap is 30 millió forintról 40 millióra duzzadt. Vajdaságból összesen 795-en pályáztak, Erdélyből 1146, Kárpátaljáról 306, Felvidékről pedig 75 diák jelentkezett. Ezek közül Erdélyből 197, Vajdaságból 138, Kárpátaljáról 51, Felvidékről pedig 14 kérelmet részesítettek támogatásban.
A Bolyai Farkas Alapítvány elnöke megjegyezte azt is, hogy a tartományunkból beérkezett pályázatok közül sokan hiányos, illetve érvénytelen pályázatot adtak át, s ezért a következő kiírás alkalmával a formanyomtatványok mellé kitöltési mintapéldányokat is mellékelnek azért, hogy a pályázaton résztvevőknek ne formai hibák miatt kelljen elesniük a támogatástól. Kormányos szerint 192 ilyen kérelem érkezett az alapítványhoz.
A nyerteseknek egyébként a napokban postázzák a hivatalos értesítéseket és a támogatási szerződéseket, s amint a tanulók szülei visszaküldik ezeket, folyósítják az ösztöndíj első részét is. Kormányos Róbert egyben megjegyezte azt is, hogy mivel nem a magyarországi, hanem a zentai székhelyű Bolyai Farkas Alapítvány utalja át ezeket az összegeket, az érintetteknek nem kell devizaszámlát nyitniuk, hanem elegendő lesz a hazai bankszámlájuk számát megadniuk a szerződés visszaküldendő példányain. Mint ahogyan már megemlítettük, az ösztöndíj első részét, vagyis mintegy ötvenezer forintnyi dinárösszeget a szerződések visszaküldése után kapják meg az érintettek, az ugyanekkora összegű második részletet pedig június végéig folyósítják.
A Bolyai Farkas Alapítvány egyébként, állandó tevékenységének és rendezvényeinek (felvételire előkészítő képzések, Bolyai Farkas és fia, János szellemi hagyatékának a megőrzése, s szellemiségének továbbvitele stb.) támogatása céljából február 19-én jótékonysági bált szervez – közölte az alapítvány elnöke. A rendezvénnyel kapcsolatban bővebb információt a 024/ 816 700-as telefonszámon kaphatnak az érdeklődők.
Horváth Zsolt, 2011. január 28., péntek
Forrás: http://www.magyarszo.com/fex.page:2011-01-28_Szamos_vajdasagi_palyazo_sok_ervenytelen_palyazat.xhtml

2011. január 27. [18:38]
Százharmincnyolc vajdasági diák részesült Ady-ösztöndíjban

Az Ady Endre-ösztöndíj pályázatának eredményeiről tartott sajtótájékoztatót ma délelőtt Zentán Kormányos Róbert, a Bolyai Farkas Alapítvány elnöke, aki elmondta, mivel a pályázatot első alkalommal írták ki, a tapasztalatok alapján igen sok tanulság is levonható.
– A Bolyai Farkas Alapítványt a pályázat kiírója, a magyarországi Oktatásért Közalapítvány kérte fel a pályázat délvidéki részének lebonyolítására, így mi elsősorban az anyagok rendezését és a kiíró által megszabott pontrendszer alapján történő pontozását végeztük el, a végső értékelés azonban az ő feladatuk volt. Az ösztöndíjalap harmincmillióról negyvenmillió forintra duzzadt, elsősorban az erdélyi és a vajdasági pályázók rendkívül magas aránya miatt, így a vajdasági diákok közül az előzetesen tervezetett 50 helyett 138 tanuló részesült támogatásban – magyarázta Kormányos Róbert, hozzátéve, hogy a pályázatra Erdélyből összesen 1146, Vajdaságból 795, Kárpátaljáról 306, a Felvidékről pedig 75 diák jelentkezett, akik közül Erdélyből 197, Vajdaságból 138, Kárpátaljáról 51, a Felvidékről pedig 14 tanuló részesült támogatásban.
Az alapítvány elnökének közlése szerint a vajdasági pályázók közül rendkívül magas volt azoknak az aránya, akik hiányos vagy érvénytelen pályázatot adtak át, ugyanis összesen 192 ilyen beadvány érkezett hozzájuk, éppen ezért úgy döntöttek, a következő évben a formanyomtatványok mellé mintapéldányokat is mellékelnek majd annak érdekében, hogy a pályázóknak ne formai hibák miatt kelljen elesniük a támogatás lehetőségétől.
Kormányos Róbert elmondta, a napokban postázzák a hivatalos értesítéseket és a támogatási szerződéseket is. Amikor a szülők visszaküldik azokat, megkezdődhet az ösztöndíj első részének folyósítása. Mivel az eredeti elképzeléstől eltérően a támogatási összegeket nem az Oktatásért Közalapítvány, hanem a Bolyai Farkas Alapítvány utalja majd át a támogatottaknak, nem lesz szükség arra, hogy az érintettek devizaszámlát nyissanak, hanem elegendő lesz a dinárszámlájuk számának a feltüntetése is a szerződésen. Az átutalás két részben történik majd: az első részt, ami mintegy ötvenezer forintnyi összeget jelent, a szerződések visszaküldése után utalják majd át, a második részt pedig, amely szintén ötvenezer forintnyi összeget tesz ki, június végéig folyósítják a nyertes pályázóknak.
mi.
forrás: http://vajma.info/cikk/vajdasag/11197/Szazharmincnyolc-vajdasagi-diak-reszesult-Ady-osztondijban.html

Tehetségbarát társadalom a cél
I. Vajdasági Tehetségpont Konferencia

A múlt hét végén tartották meg Zentán az I. Vajdasági Tehetségpont Konferenciát, amelynek szervezője a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, valamint a Bolyai Farkas Alapítvány volt. A tanácskozás a tehetségbarát társadalom építésére hívta fel a figyelmet, valamint a tehetség-üggyel kapcsolatos tudatosabb munkához igyekeztek segítséget nyújtani az előadások és a beszélgetések által. A meghívott vendégek között volt dr. Balogh László, a Debreceni Egyetem Pedagógiai Pszichológiai Tanszékének tanára, a Magyar Tehetséggondozó Tanács elnöke és dr. Franz J. Mönks, az Európai Tehetséggondozó Tanács elnöke is. Mindketten az említett téma elkötelezettjei, kíváncsiak voltunk tapasztalataikra.

Dr. Balogh László

KAMATOZTASSUK A GYEREKBEN LEVŐ ÉRTÉKET!
Dr. Balogh Lászlót a tehetséggondozás magyarországi helyzetéről kérdeztük.
Magyarországon mióta foglalkoznak intenzíven a tehetséggondozással?
– A nyolcvanas évek második felében, amikor az iskolák szabadságot kaptak a tantervkészítésben, egyre több intézmény vélte úgy, hogy a tehetségekre oda kell figyelni. A kollégák ekkor kezdték a Debreceni Egyetem segítségét kérni, hiszen mi már akkor is többet tudtunk erről a témáról. Voltak kutatásaink, és léteztek kialakított módszereink. Hogy felkészültebbek legyünk és segíteni tudjunk a kollégáknak, keresni kezdtük a szakirodalmat. Így a gyakorló pedagógusokkal karöltve intenzíven dolgoztunk. Ez vízválasztó időszak volt, attól fogva egészen másként foglalkoztunk a tehetséggondozással. Szerencsénk volt, hogy ugyanebben az időben, vagyis 1984-ben alakult meg az Európai Tehetségtanács, az ECHA, és mi is kapcsolatba kerültünk vele. A magyarországi tehetséggondozás fogásait, módszereit ettől a szervezettől tanultuk.
Mely iskolák voltak úttörők a témában?
– A szakirányos iskolák, hiszen azok kimondva, kimondatlanul tehetséggondozást végeztek. A zene, a matematika vagy az idegen nyelvi tagozatos iskolákat említhetem. Ezek kérték először a továbbképzéseket. Világjárásba fogtunk, és igyekeztünk megtapasztalni, hogy folyik a munka külföldön. A tapasztalataink alapján indult el Magyarországon egy 120 órás továbbképzés, majd 1997-ben posztgraduális képzést is indítottunk, ez az ECHA-diploma program. Ez nagy lendületet adott, és mi magunk is kezdtük leírni a módszereket, a beválogatási lehetőségeket. Így jelentek meg azok a szakkönyvek, melyek segítik a pedagógusok munkáját, és így születtek meg a diákoknak szóló könyvek is. A képzésekre elsősorban Debrecen vonzáskörzetéből, vagyis az ország keleti részéből jöttek pedagógusok, így zömmel ott alakultak ki a műhelyek. Törökszentmiklóson volt az első ilyen iskola, ott 1987-ben indultak el komplex programmal, Szerencs volt a következő, majd Mátészalka és Budapest. Rengetegen követték őket, ma már megszámlálhatatlan ezen iskolák száma. Érződik, hogy a Magyar Géniusz Program tehetségpont-regisztrálásokat hirdetett, már közel háromszáz tehetségpontot tartunk nyilván, és ezek jelentős rész a Dunától keletre van. A nyugati országrészben nagyon kevés a tehetségpont.
Odafigyelnek-e a határon túli magyar tehetségekre is?
– Az utóbbi évek hoztak változást ezen a téren. Elvétve azelőtt is volt kapcsolat, hiszen a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumba a megalakulása óta visszajárok továbbképzéseket tartani, szakmai kapcsolatokat ápolni, és ilyen kapcsolatok voltak a Felvidékkel és Erdéllyel is, de szisztematikussá 2006-tól vált, mert akkor jött létre a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács. Ebbe azonnal bekapcsolódtak a jól működő határon túli műhelyek, pl. a zentai is. Lelkesedésből nem volt hiány, viszont az uniós pályázatokra csak országhatáron belüli tehetségpontok pályázhattak, tehát pénz a határon túliaknak nem juthatott. Szerencsére két évvel ezelőtt létrejött a Nemzeti Tehetség Program, melyre pénzügy alapot is kapcsoltak. Ebből a határon túliak is kapnak támogatást. Ez még gyerekcipőben jár, de úgy néz ki, egyre nagyobb összeg áll majd a pályázók rendelkezésére programok szervezésére és pedagógusok felkészítésére.
Magyarországon mi a legfontosabb teendő a tehetséggondozás terén?
– A magyar tehetséggondozásban nagyon egyenlőtlen a terep, nem működnek igazán rendszerben a programok. Az egyik legfontosabb dolog, hogy a gyerekek beválogatásától egészen a hatásvizsgálatig szisztematikusan kellene felépíteni a munkát. A második fontos elem a szakemberek felkészítése, a harmadik pedig, hogy az ország azon részein is mozgásba kellene hozni az intézményeket, ahol eddig nem foglalkoztak kimondottan tehetséggondozással.
A társadalom elfogadta, hogy a tehetségek külön odafigyelést igényelnek?
– Jók a tapasztalataim. A parlament pl. a Nemzeti Tehetség Programot úgy fogadta el, hogy mindössze heten tartózkodtak. Soha senki nem mondta, hogy a tehetséggondozás nem kell. Ez az egyik oldal, ez egy jó dolog, mert van hátszél. Ha viszont azt nézzük, hogy az utóbbi évtizedben az iskolákban az integrált nevelést szorgalmazzák, akkor azt mondhatom, hogy ez egy kicsit háttérbe szorította a tehetséggondozást. Az, hogy a fogyatékos és a tehetséges gyereket is egy osztályba teszik, megtorpantotta a pedagógusokat. Magam is integrációpárti vagyok, de azzal, hogy nagyon gyenge tanulót nagyon kiválóval integrálunk, csak fél lépést tettünk meg. Egy gyenge gyerek nem tud tanulni a nagyon jótól, mert nagyon messze van tőle, és esélye sincs arra, hogy lássa, hogyan gondolkodik. Ennél sokkal fontosabb, hogy milyen fejlesztést adunk a gyereknek. Itt jön képbe a differenciálás, az individualizáció. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy egyfelől integráljunk, másfelől pedig differenciáljunk. Az effajta megítélésben már nagyon egyenlőtlen a helyzet, és az elmúlt évtizedben sokszor mondták a tehetséggondozásra, hogy szegregáció. Van egy másik probléma is, mégpedig, hogy nagyon sok tehetséges fiatal külföldre megy. Valószínűleg problémát jelent a gazdasági válság is, de a társadalom értékrendje sem garantálja, hogy a kiváló teljesítményt morálisan és egzisztenciálisan is elismerjék. A Nemzeti Tehetségsegítő Program egyik célja átformálni a társadalom szemléletét. Ha a társadalommal nem sikerül elfogadtatni, hogy a tehetség az érték, meg kell keresnünk, fejlesztenünk kell, és majd el is kell ismernünk, akkor a pedagógusnak nagyon nehéz a dolga, mert a fiatal nem látja a jövőjét. A diáknak látnia kell, hogy érdemes dolgoznia.
Külön intézményekben kell a tehetségekkel foglalkozni, vagy nem?
– A művészeti iskolák eleve tehetséggondozó iskolák, és azok mindig is külön intézmények voltak, de az intellektuális szférában az a szerencsés, ha a gyerek ott van a saját iskolájában. A gyerek speciális intellektuális képessége csak 12-13 éves korában kezd mutatkozni, ezért azt mondjuk, maradjon a gyerek az általános iskolában, kapja meg az alapokat, és a felső tagozaton kezdjük el keresni az intellektuális tehetséget. Általában ötödik-hatodik osztályban válogatják be a gyerekeket bizonyos programokba, és majd csak aztán derül ki, hogy valóban szunnyad-e benne a tehetség, vagy sem. Még az ilyen korú gyerekeknek sem érdemes tagozatos osztályokat nyitni, hanem programokat kell készíteni, és abba kell a gyereket bekapcsolni. A tanórán nívócsoportos foglalkozásokat kell csinálni, és akkor várható haladás. Mindenkinek az egyéni adottságaihoz viszonyított foglalkozást kell biztosítani. A pedagógiában az esélyegyenlőség nem azt jeleni, hogy mindenkit azonos oktatásban kell részesíteni, hanem azt, hogy a gyerekben rejlő értéket meg kell próbálni kamatoztatni. Így jár jól az egyén és a társadalom is.
SZABJUK EGYÉNRE AZ OKTATÁST!
Dr. Franz J. Mönks, az Európai Tehetségtanács elnöke a tehetséggondozás alapjairól beszélt.

Dr. Franz J. Mönks

Európában a tehetségek felkutatása és gondozása mennyire épült be az oktatásba?
– Végeztek egy olyan kutatást, melyben huszonegy európai ország általános és középiskoláit vizsgálták meg ebből a szempontból, és nagyon tarka képet kaptak. Van, ahol kifejezetten jól működik, és van, ahol még gyerekcipőben jár. Ebben a kutatásban egyébként a magyarországi iskolák is benne voltak, a szerbiaiak sajnos nem.
Melyek a tehetséggondozás főbb ismérvei?
– A két fő pillére a gazdagítás-dúsítás és az akceleráció, vagyis a gyorsítás. A gyorsítás azt jelenti, hogy egy gyerek az iskolát rövidebb időn belül is elvégezheti, mint társai. Az okos és korábban érő gyerek előbb is elkezdhet iskolába járni, vagy pl. egy négyéves középiskolát három év alatt is befejezhet. Felesleges, hogy unatkozzon, inkább meg kell neki adni a lehetőséget, hogy gyorsabban haladjon.
A tanárok tudják-e alkalmazni a gyakorlatban a tehetséggondozás módszereit, vagyis fel tudják-e karolni a tehetségeket?
– Ez Európa-szerte is különbségeket mutat. A legfontosabb, hogy a tanítás differenciált legyen, mert ha egyénre szabjuk az oktatást, az már magában tehetséggondozásnak tekinthető. Ha a tanár veszi a fáradságot, és így tanít, akkor azt adja a diáknak, ami neki kell. A gyerekek különbözőek, az egyik gyorsabb, a másik lassabb, és a tanár dolga felismerni, kinek mire van szüksége.
A szülő a gyermekénél már kicsi korban kezdje el figyelni, hogy miben tehetséges, vagy hagyja ezt a tanárokra?
– A kezdetektől látni lehet bizonyos dolgokat, hiszen ha egy kisbaba tágra nyílt szemekkel figyeli a világot, belőle biztosan lesz valaki. A gyermekek már pici korukban különböznek egymástól abban, hogy milyen a figyelmük. Ha mindent tudni akar, és mindent megkérdez, az már sok mindent elárul róla. A környezetemben van egy ötéves, nagyon okos kisfiú. Még nem jár iskolába, de neki már ott lenne a helye, az ő esetében pl. szükség lenne a gyorsításra.
Van-e példa arra, hogy egy gyerekről azt gondoljuk, tehetséges, és aztán kiderül, hogy a felismerésünk nem volt helytálló?
– Ez is előfordul. Tudok olyan esetről, hogy a szülők a gyereküktől sokat követeltek, és a gyerek nem tudott megfelelni ezeknek az elvárásoknak. A gyerek okos volt, de a szülei olyan magasra tették a lécet, hogy nem tudott vele mit kezdeni, sajnos ilyen eset is van.

Gyerekközpontú oktatás

Egy konferencia zárógondolatai,
Szívesen szervezek különféle programokat, rendezvényeket, mert mindig van benne valami felemelő, összehozni hasonló érdeklődésű embereket, és figyelni, mi alakul ki belőle.
A leghálásabb feladat gyerek- és ifjúsági programokat szervezni, de ennek kell hogy legyen előzménye: a megfelelő szakmai háttér, a felkészültség és a tájékozottság.
Ezért állítom, hogy a híresztelések ellenére a szakmai konferenciáknak rendkívül nagy szerepük van (lehet) a gyerekekkel való megfelelő bánásmód kialakulásában. Örömmel tapasztaltam, hogy ilyen tanácskozás valóban létezik, és érzéseim szerint ilyen volt az 1. Vajdasági Tehetségpont Konferencia is. Az október eleji kétnapos programot a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, valamint a Bolyai Farkas Alapítvány a Magyarul Tanuló Tehetségekért szervezte. Célunk – ahogyan megfogalmaztuk a konferencia meghívójában – a vajdasági Tehetségpontokban dolgozó szakemberek közötti szakmai kapcsolat létrehozása, megerősítése, a Tehetségpontok iránti igény és érdeklődés felkeltése, gyakorlati működésük megismerése, a Tehetségpont-hálózat bővítése, valamint egy adatbázis elkészítése, amely lehetővé tenné a vajdasági Tehetségpontok közti együttműködést. Konferenciánkon terveztük megalakítani a Vajdasági Magyar Tehetségpontok Tanácsát is.
A pedagógiai és pszichológiai szekciónak voltam egyik szervezője ezen a konferencián.
A beszélgetések során a jelenlévők önmagukra, saját gondjaikra ismertek. Már a tehetségek azonosításának, keresésének taglalása során fölmerültek olyan gyakorlati problémák, amelyek aláássák a kollégák törekvéseit a kiemelkedő képességű gyerekek megtalálása során. Ugyanis nincsenek a birtokukban megfelelő tesztek, amelyekkel kiszűrhetőek a tehetségígéretek.
Az is kiderült, hogy egy-egy iskola tehetséggondozással foglalkozó vagy foglalkozni kívánó szakembere rendszeresen szembekerül azzal a szomorú problémával, amely sajnos egész oktatási rendszerünket sújtja: a pedagógusok egy része (tévesen) kizárólag azokat a tanulókat helyezi ebbe a kategóriába, akiknek makulátlan a bizonyítványuk és még makulátlanabb a magatartásuk. Ez bizony nemcsak nálunk, hanem Magyarországon is jelentős probléma. A másik ehhez kapcsolódó gond az, hogy amennyiben a szakember felhívja a figyelmet egy-egy olyan, a tanulóban rejlő képességre, amely nem nyilvánvaló a tanár számára (vagyis nem jelent megerősítést az elképzelései számára), máris kifogásokat keres, miért téves a szakember észrevétele (pl. rossz a teszt, lusta a gyerek stb.)
A szekció első fele azzal a konzekvenciával zárult, hogy a mai iskola nem a gyereknek való, ott kiszipolyozzák őket, ami a nem gyerekközpontú és nem alkalmazható tudást nyújtó tantervekre és a kiképzésszerű pedagógiai bánásmódra vonatkozik.
Sokakban fölmerült a kérdés, hogy milyen segítségre lenne szükségünk a gyakorlati munka során, hogy hatékony legyen a tehetségazonosítás, tehetséggondozás. Az összegzéskor kiderült, a kollégák nagyon fontosnak tartanák a gyakorlati tapasztalatok kicserélésének lehetőségét, ha nem is rendszeresen személyes találkozók alkalmával, de legalább internetes keretek között. Az említett teszteket sürgősen elérhetővé kellene tenni. A gyakorlatorientált továbbképzéseknek is kiemelt helyen kell szerepelniük.
A pedagógiai és pszichológiai szekción összesen egy tucatnyi szakembert láttunk vendégül, elsősorban a zentai általános iskolákban dolgozó fiatal pedagógusokat és pszichológusokat, de Vajdaság több településéről is jöttek tanárok és tanítók. Az együttműködés elkezdődött, és bízom abban, hogy a jövőben hatékonyabbak segíthetjük a tehetségbarát oktatást.

I.Vajdasági Tehetségpont Konferencia Zentán

A Bolyai Farkas Alapítvány és Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium I. Vajdasági Tehetségpont Konferencia címmel tehetséggondozással kapcsolatos konferenciát szervez október elsején és másodikán Zentán, amelynek elsődleges célja a vajdasági tehetségpontokban dolgozó szakemberek közötti szakmai kapcsolat létrehozása, megerősítése, illetve a tehetségpontok iránti érdeklődés felkeltése, gyakorlati működésük megismerése, hálózatuk bővítése, valamint egy olyan adatbázis elkészítése, amely lehetővé tenné a vajdasági tehetségpontok között együttműködést.
– Az I. Vajdasági Tehetségpont Konferencia első napján a megnyitóünnepség után kezdődő plenáris ülés témája A tehetséggondozás és a Tehetségpont-hálózat lesz, a második napon pedig a szekcióülések több tudományos témakörben kerülnek megrendezésre, mint például a Tehetségpontok, a matematika és a művészetek, a pedagógia és a pszichológia, a sport és a testnevelés valamint a zeneművészet – magyarázza a Vajdaság Mának nyilatkozva Vida János, a rendezvényt szervezője, a Bolyai Farkas Alapítvány képviselője, majd hozzáfűzi: – A konferencia keretében megemlékezünk majd Bolyai János halálának százötvenedik évfordulójáról is, ugyanis október másodikán, szombaton 15 órai kezdettel Nagy Dénes fog előadást tartani a Bolyai Jánosról, de a különleges évforduló jegyében egy későbbi időpontban, október 28-án, csütörtökön 18 órától dr. Péics Hajnalka is tart majd egy igen érdekes előadást a Bolyaiakról, Zentán, a Művelődési Házban.
A konferencián a tervek szerint a szakmai tanácskozás tapasztalatai összegzésének eredményeképpen megalakul majd a Vajdasági Tehetségsegítő Tanács is, tudtuk meg Vida Jánostól, aki elmondta, minden olyan érdeklődőt várnak a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium épületébe, akik fontosnak tartják a tehetségeink felkarolását. A jelentkezési határidő: 2010. szeptember 29., a regisztrációs díj 200 dinár, amennyiben a résztvevők étkezést és szállást is igényelnek, abban az esetben 1100 dinárt kell fizetniük. (További információk a vjanos@bolyai-zenta.edu.rs e-mail címen, illetve a +381-24-816-700-as telefonszámon kaphatók.)mi.

I. Vajdasági Tehetségpont Konferencia Zentán

A részvevők szándéknyilatkozatot írtak alá a Vajdasági Tehetségsegítő Tanács megalakításáról

I. Vajdasági Tehetségpont Konferencia címmel nagyszabású tehetséggondozással kapcsolatos konferenciát szervezett a Bolyai Farkas Alapítvány és a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium október elsején és másodikán Zentán, amelynek elsődleges célja a vajdasági Tehetségpontokban dolgozó szakemberek közötti szakmai kapcsolat létrehozása, illetve megerősítése volt. A rendezvény részvevői szándéknyilatkozatot írtak alá a Vajdasági Tehetségsegítő Tanács megalakításáról, a megalapítás időpontját azonban későbbre halasztották.
A konferencia megnyitóünnepségen a szervezők külön köszöntötték Širková Anikó asszonyt, Zenta község polgármesterét, Rácz Szabó Lászlót, a községi képviselő-testület elnökét, dr. Zsoldos Ferencet, a Magyar Nemzeti Tanács alelnökét, valamint a meghívott előadókat, dr. Franz J. Mönksöt, az Európai Tehetséggondozó Társaság elnökét, dr. Balogh Lászlót, a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnökét, Rajnai Gábort, a Tehetségpont Hálózatfejlesztési és Koordinációs Munkacsoportjának elnökét és Kormos Dénest, a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum tagját.
- Rendkívüli öröm számomra és a város lakossága számára, hogy éppen Zentán szervezték meg ezt a konferenciát - hangsúlyozta ünnepi köszöntőjében Širková Anikó, a város polgármester asszonya, s kifejtette, hogy véleménye szerint ez már önmagában is egyfajta elismerése az itt folyó rendkívül színvonalas oktatómunkának. A polgármester asszony elmondta, a tehetségek felkutatásában és felkarolásában a város az egész régió tekintetében is központi szerepet tölt be, a szakmai tanácskozáson szerzett tapasztalatoknak köszönhetően pedig ez a szerep vélhetően még inkább erősödik majd.
Az MNT nevében felszólaló dr. Zsoldos Ferenc köszöntőjében a konferenciának helyet adó Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium fejlődésének fontosságára hívta fel a figyelmet, hiszen - ahogyan fogalmazott - néhány évvel ezelőtt, a kezdetekkor még csupán két tanterem állt az iskola diákjainak rendelkezésére, ma pedig már öt épületben folyik az oktatás, ráadásul ma már nemcsak a környékünkön, nemcsak a Kárpát-medencében, hanem világviszonylatban is jegyzik az intézményt, elismerve jelentőségét. Dr. Zsoldos Ferenc kiemelte továbbá, bízik abban, hogy az intézményből kikerülő diákok a jövő értelmiségijeiként sokat tesznek majd a délvidéki magyar közösség megmaradásáért és további erősödéséért.
A köszöntőbeszédek után a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium diákjai alkalmi verses-zenés összeállítással emlékeztek Bolyai Farkasra és Bolyai Jánosra, majd kezdetét vette a konferencia érdemi része, a plenáris ülésszak, amelynek keretében Franz J. Mönks A tehetség felismerése és támogatása, dr. Balogh László A géniusz program perspektívái, Rajnai Gábor Tehetségpontok és hálózatuk, Kormos Dénes pedig A tehetségsegítés térségi hálózata címmel tartott előadást. Az esti program során a vendégek előbb a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium képzőművészet szakos tanárainak kiállítását tekintették meg, majd a T-boNes 4 együttes hangversenyét, illetve a Pihe puha című előadást kísérhették figyelemmel.
Az I. Vajdasági Tehetségpont Konferencia második napján a részvevők tematikus csoportokban igyekeztek megvitatni a tehetséggondozás legidőszerűbb kérdéseit. A szekciók témái között szerepeltek egyebek között a tehetséggondozás terén alkalmazott módszerek, a kutatási területek és a szakmai tapasztalatokkal kapcsolatos eszmecserék is. A szekciókban folyó beszélgetéseknek a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium mellett a Stevan Mokranjac Alapfokú Zeneiskola adott otthont, ahol szó esett például a Tehetségpont-hálózat kínálta lehetőségekről, a matematika és a művészetek kapcsolatáról, a tehetséggondozás pedagógiai és pszichológiai módszereiről, a sport és a testnevelés jelentőségéről, a zenei oktatásról és annak módosulásairól, de sok egyéb igen izgalmas témát is érintettek a meghívott szakemberek.
A kétnapos tanácskozás végén a részvevők szándéknyilatkozatot írtak alá a rövidesen megalakuló Vajdasági Tehetségsegítő Tanács munkájába való bekapcsolódásra, a tanács alakuló gyűlését azonban későbbre halasztották, a szervezők elmondása szerint azért, hogy a konferencia vendégein és a szakmunkatársakon kívül mások is csatlakozhassanak a tehetségsegítés és a tehetségbarát társadalom építéséhez. A Vajdasági Tehetségsegítő Tanács a tervek szerint a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács mintájára alakul majd meg, amit a magyarországi és határon túli tehetségsegítéssel foglalkozó civil szervezetek azért hoztak létre, hogy állandó lehetőséget adjanak a magyarországi és határon túli magyar tehetségsegítéssel foglalkozó civil szervezeteknek, hogy álláspontjuk egyeztetésével, hazai és külföldi példák tanulmányozásával, szakmai fórumok megszervezésével, támogatási lehetőségek felkutatásával, valamint pályázatok kiírásával segítsék és alakítsák a magyar tehetséggondozás rendszerének fejlődését. A tanács különös hangsúllyal támogatja, segíti a tehetségek felismerésének, kiválasztásának, segítésének, elismerésének különféle formáit, az ezeket oktató programokat, valamint a tehetséges fiatalok kapcsolatépítését, önszerveződését és társadalmi felelősségvállalását is.
A mostani konferencia elsődleges célja azonban a szervezők elmondása szerint a vajdasági tehetségpontokban dolgozó szakemberek közötti szakmai kapcsolat létrehozása, illetve megerősítése volt, de a Tehetségpontok munkája iránti igény és érdeklődés felkeltése, azok gyakorlati működésének megismertetése és a Tehetségpont-hálózat bővítése is fontos célja volt a szervezetőknek, csakúgy, mint egy olyan adatbázis elkészítése, amely lehetővé teszi majd a vajdasági tehetségpontok közötti szorosabb együttműködést.
A Tehetségpontok olyan nyílt intézmények, amelyek a saját településük, régiójuk minden hozzájuk forduló fiataljának információt és segítséget adnak. Elsődleges funkciójuk a tanácsadás, a pályaorientáció, a lehetőségek, az információk személyre szabott megmutatása a tehetséges fiatalok számára. A pontok összegyűjtik és tematizálva ajánlják fel a tehetséggondozással foglalkozó szervezek
szolgáltatásait, s ezen túlmenően folyamatosan figyelemmel kísérik az adott térség kiemelkedően tehetséges fiataljait, eljuttatják a tehetségsegítéssel kapcsolatos információkat a az országos hálózatba, folyamatosan bővítik a saját emberi és anyagi forrásaikat, állandó párbeszédet tartanak fenn saját helyi környezetükkel, illetve sok egyéb hasonlóan fontos tevékenységeket is ellátnak.

Hét Nap, Körkép, 2010.október 13., MÁRIÁS Endre

Hiánypótló kiadvány készül
A zentai székhelyű Bolyai Alapítvány gondozásában a közeljövőben matematikai tankönyv jelenik meg

Csikós Pajor Gizella és Dr. Péics Hajnalka, a könyv szerzői napilapunknak elmondták, hogy a maga nemében hiánypótló kiadványról van szó, mivel a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium tantervének megfelelő magyar nyelvű tankönyv nincs az országban.

Új tankönyvet írnak a matematikai analízishez

Megtudtuk, hogy a két egyetemi tanár az analízis és az algebra tantárgy egyik részéhez, az analízishez szeretnének megfelelő elméleti összefoglalót és feladatgyűjteményt készíteni. A kiadvány tartalmazni fogja mindazokat az anyagrészeket, amelyek a középiskolás diákok által használt klasszikus matematika könyvekből hiányoznak.
– Ezzel természetesen a tantárgynak csak az egyik részét dolgozzuk fel, az algebra résznek egy újabb tankönyvet tervezünk – nyilatkozta Csikós Pajor Gizella, aki hozzáfűzte azt is, hogy a kiadvány elkészítését és megjelentetését a Szülőföld Alap támogatja és a tervek szerint a tankönyv digitális változata már május elején felkerül a világhálóra.
A középiskolás diákok által tanult matematikai analízis vagy pedig más néven függvénytan a valós függvényekkel, a deriváltakkal, az integrálással, a differenciálegyenletekkel kapcsolatos témaköröket jelenti, de valamilyen módon a számsorozatok is ide tartoznak – mesélte Dr. Péics Hajnalka, aki elmondta azt is, hogy a diákok négyéves tananyagából emelték ki a matematikai analízissel kapcsolatos részeket, s ezt ültetik át a könyvükbe. A két szerző reméli, hogy könyvük más iskoláknak is hasznára lesz.
A tankönyvírók azt is elmondták, hogy idén a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium szervezésében rendezik meg a Zrínyi Ilona Matematikaversenyt. Február 19-én, 14 órai kezdettel több mint ötszáz általános iskolás méri össze tudását Szabadkán, Csantavéren, Topolyán, Zentán és Temerinben. Azt is megtudtuk, hogy tartományunkból húszan vesznek részt a Nemzetközi Magyar Matematika Verseny döntőjén, amelyet az erdélyi Szatmárnémetiben rendeznek meg. A bolyais diákok ezenkívül megmutatják tudásukat a Gordiusz Matematikaversenyen és ellátogatnak a Bolyai nevet viselő iskolák évi találkozójára is, amelynek házigazdája a kárpátaljai Akna Szlatina lesz.

Magyar Szó, 2010. február 17., Tiszavidék , Hzsolt

 Negyvenöt résztvevő Vajdaság területéről

    A téli szünidőben a Bolyai Farkas Alapítvány az idén is megszervezte hagyományos téli matematikai-informatikai és képzőművészeti táborait a Bolyai Természettudományi-matematikai Tehetséggondozó Gimnáziumban, ahova szinte az egész Vajdaságból érkeztek fiatalok.
    A táborlakók, akik főként hetedikes és nyolcadikos diákok voltak, a természettudományi és képzőművészeti tantárgyak rejtelmeivel ismerkedhettek meg, s ez nemcsak a tudásuk bővítésére, hanem a későbbi felvételi vizsgára való felkészülésüket is jól megalapozta. A programot pedagógiai, pszichológiai és drámapedagógiai foglalkozások tették teljessé. Vida János, a Bolyai Farkas Alapítvány elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta: a szakemberek játékos foglalkozásokon igyekeztek elősegíteni a tinédzsereknek az önmagukról kialakított reális képet, az énképet, kommunikációs képességük növelését, önbizalmuk erősítését, és nem utolsósorban a társas kapcsolatok megteremtését. A tábor munkájában elsősorban a gimnázium és az alapítvány dolgozói vettek részt: Apró Bakai Magdolna pszichológus és családterapeuta, Bali Orsolya pszichológus, Bagi Márk csillagász, Balla Ákos festőművész, tervező, Béres Zoltán matematikus, Bordás Árpád fizikus, Csikós Pajor Gizella matematikus, Döme Zoltán színjátszó, Gruik Zsófia pedagógus, Hangya Jurca Éva némettanár, Lázár Tibor festőművész, Radócki Dukai Virág magyartanár, Ripcó Sipos Elvira matematikus és Szabó Magdolna matematikus.
    A táborokban mintegy negyvenöt vajdasági magyar általános iskolás diák vett részt, és valamennyien nagyon élvezték mind az órákat, mind a szabadidő-tevékenységeket. Az oromi Pósa Vivien például -- aki a matematikai tábort választotta -- azt mondja, azért döntött e szünidei elfoglaltság mellett, mert nagyon szereti a matematikát, így a szabad idejében is szívesen foglalkozik vele. Mégis a csillagászati előadásokat élvezte leginkább, mert olyan témákról szerzett új információkat, amelyekről korábban nem nagyon hallott, és mivel nagyon izgalmasak voltak az órák, felkeltették az érdeklődését. A zentai Sőregi Viktornak is a csillagászati foglalkozások tetszettek legjobban. Bízik abban, hogy tovább bővítheti majd a táborban megszerzett ismereteit. Kiemeli azonban, hogy bár az előadásokat nagyon élvezte -- mivel sokkal érdekfeszítőbbek voltak, mint az iskolai tanórák --, neki mégis mindenekelőtt a társaság tetszett. Nagyon jól érezte magát a táborozáson, de ezzel természetesen nemcsak ő van így, hanem a többiek is. A szintén zentai Szénási Eszternek a fizikaórákon kívül szintén a csillagászat volt az egyik kedvence. Ugyanakkor hangsúlyozza, a táborban ráébredtek, hogy a matematikának nemcsak az iskolai órákon megismert unalmas oldala van, hanem olyan érdekfeszítő területei is, amelyekkel a fiatalok is szívesebben foglalkoznak, mint például a különféle logikai feladatok és hasonló érdekességek.
    Antóci Dorottya Martonosról érkezett Zentára, a képzőművészeti foglalkozásokon vett részt. ĺ is nagyon jól érezte magát a táborban, hiszen nemcsak sokat tanult, hanem a társaság is remek volt. Azt mondja, neki főként az alakzatok bemutatása tetszett, a különféle testeknek a körvonalaiban megmutatkozó képe, mely a rajznak az alapja. Erre kell a későbbiekben ráépíteni a további ismereteket. Dorottya egyébként két-három évvel ezelőtt kezdett el komolyabban foglalkozni a rajzolással, és azóta egyre fontosabb neki. Tavaly is részt vett a táborban, és az akkori tapasztalatai alapján egyértelmű volt számára, hogy az idén is jelentkezik. Tudásának továbbfejlesztését várja tőle, ugyanis képzőművészeti iskolában szeretné folytatni a tanulmányait. Nyári Ákos ugyancsak a rajztáborban vett részt, Szabadkáról érkezett, ő is nagyon sokat tanult. Számára az emberi arc rajzolása volt a legizgalmasabb. Véleménye szerint nagyon jó volt, hogy az elmélet elsajátítása után rögtön ellenőrizhették, vajon alkalmazni tudják-e a gyakorlatban, és ha hibát vétettek, akkor azt a foglalkozásvezetők rögtön kijavították. Ákos azért jelentkezett a táborba, mert szenvedélyesen szeret rajzolni, azt azonban még nem tudja, hogy milyen területen folytatja majd a tanulmányait.
    A zentai Boros Róbert, akinek a matematika és az informatika a kedvence, azt emelte ki, hogy olyan tudnivalóknak is a birtokába jutott, amelyeket később majd az iskolában hasznosíthat, hiszen az algebrai számítások és a geometriai feladatok által sok olyan ismeretanyagot szerzett, amelyeknek a tanítása az iskolai tantervben nincs benne. Az óbecsei Horváth Tamás is egyetért azzal, hogy rendkívül sok újdonságot tanultak a Zentán eltöltött néhány nap alatt, s ennek eredményeként jócskán bővült a tudásuk. Neki régóta a geometria az egyik kedvence, így a táborban is az e tudományterülethez kapcsolódó órákat élvezte leginkább. Az újvidéki Majoros Kristóf is azt mondja, nagy öröme telt az előadásokban, bár voltak olyanok is, amelyek kicsit hosszabbra nyúltak, ezeket viszont az tette érdekessé, hogy kiváló társaságban hallgathatták végig. Neki az algebra tárgykörével foglalkozó órák tetszettek a legjobban. Mint mondja, korábban is ez volt az egyik igazi erőssége, a tábori tanulmányok jóvoltából pedig úgy érzi, még inkább fejlődött ez a képessége.
    A fiatalok elmondták, a tudományos foglalkozásokon kívül rendkívül érdekes szabadidő-tevékenységekkel is várták őket a tábor szervezői: különféle társasjátékokkal, csapatvetélkedőkkel, színművészeti és egyéb izgalmas elfoglaltságokkal. Arra a kérdésre, hogy ezek közül melyiket élvezték a legjobban, egyöntetűen azt válaszolták: a színészkedést Döme Zoltán--Bimbó vezetésével. Nem tagadják, ezek a szabadidő-foglalkozások kiváló alkalmat teremtettek arra, hogy mindenféle kötöttség nélkül együtt legyenek, sokat beszélgessenek, nevetgéljenek. Ez igen jól összekovácsolta őket, és hozzájárult ahhoz is, hogy sok maradandó élménnyel gazdagodjanak a téli szünidei táborok idején.
    Felhívás
    A Bolyai Farkas Alapítvány felvételi előkészítőt szervez matematikából és képzőművészetből. A hétvégi foglalkozásokat a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban tartják. Felhívják a szülők és az osztályfőnökök figyelmét, hogy érdeklődni és jelentkezni a 024/816-700-as telefonszámon, vagy e-mailben a vjanos@bolyai-zenta.edu.rs címen lehet, illetve személyesen az alapítvány irodájában, a Posta utca 18. szám alatt, a II. emeleten, Vida Jánosnál. (Amennyiben levélben jelentkeznek, a szervezők kérik, írják meg a diákok adatait: név, iskola, település és elérhetőség).
    A felvételi előkészítők időpontjai:
    Matematikából február 28-án 9.30-kor kezdődik az első felkészítő foglalkozás, melyre a szülőket is várják. Ezt követően március 7-én, 14-én és 28-án, április 18-án, 25-én 10.00 órától 13.00-ig, illetve 14.00-től 17.00 óráig várják az érdeklődőket. Ezután május 8-án és 9-én, 15-én és 16-án, 22-én és 23-án, valamint 29-én és 30-án is tartanak foglalkozásokat szombatonként 10.00-től 13.00 óráig és 14.00-től 17.00 óráig, vasárnaponként pedig 9.00-től 12.00-ig.
    Képzőművészetből március 6-án, szombaton kezdődik az első felkészítő foglalkozás, ismerkedéssel, erre a szülőket is várják. Ezt követően március 12-én és 13-án, 19-én és 20-án, 26-án és 27-én, április 16-án és 17-én, 23-án és 24-én, május 7-én és 8-án, 21-én és 22-én, 28-án és 29-én tartják a foglalkozásokat, péntekenként 17.00-tól 20.00 óráig, szombatonként pedig 8.30-tól 12.00-ig és 12.30-tól 15.30 óráig.
    A szervezők várják az érdeklődő tehetséges általános iskolások jelentkezését, a felkészüléshez és a majdani felvételihez pedig sok sikert kívánnak.

MÁRIÁS Endre

Magyar Szó, 2005. szeptember 12. (hétfő)

A hagyománytisztelet a legjobb módja az értékteremtésnek

Zentán a városnapi ünnepség keretében megalakult a Bolyai Farkas Alapítvány és a Stevan Sremac Emlékbizottság

     Szeptember 11-ére, Zenta napjára szerény városnapi ünnepséget jelentettek be a vezetők, a hétvégén mégis gazdag programmal kedveskedtek az ünneplőknek. Jövőre viszont, a település városi rangra emelésének 500. évfordulójára még nagyobb ünneplést ígér a vezetőség.
     Az ünnep felvezetése még csütörtökön megkezdődött, amikor a Városi Múzeumban bemutatták Vladimir Nikolić zentai származású építész életéről és munkásságáról szóló monográfiát. A péntek eseménydúsabb volt, hiszen rendhagyó hőlégballon-bemutató csalogatta ki az embereket a vásártérre, a Tisza-parti emlékműhöz és a Népkertbe. Összesen nyolc, szebbnél szebb ballon repült a magasba és kápráztatta el égi játékával a bámészkodókat. Szombaton szinte dúskálni lehetett a programokban, egész napra jutott látnivaló. Már délelőtt a Művelődési Házban ünnepélyes kiállításmegnyitóval kezdődött a nap, melyen a közelmúltban lezajlott Legszebb kert, legszebb balkon és a legszebb intézményi, közüzemi környezet elnevezésű versenyre benevezett kertekről készült fényképeket tették közszemlére. Délután Zenta polgármestere, Predrag Marković-ot, a köztársasági parlament elnökét fogadta, akivel arról beszélgetett, milyen segítségre szorul Zenta. Ezzel egy időben a Népkertben ismét volt hőlégballon-karnevál, a helyszínen felállított színpadon pedig a zentai Kapaszkodó együttes és a szabadkai Perpetuum Mobile rockegyüttes koncertezett, sőt a Vöröskereszt helyi szervezetének jóvoltából elsősegély-nyújtási bemutatót is rendeztek. Többen a Jézus szíve templomban megtartott ünnepi hálaadó szentmisén vettek részt és az azt követő komolyzenei koncerten, melyen Megumi Teshima hegedűművésznő lépett fel.
     Vasárnap a Tisza-parton hagyományos horgászversennyel, valamint a Tisza Menti Önkéntes Tűzoltók Fúvószenekarának és majorette-csoportjának látványos felvonulásával és a szökőkút előtti hangversenyével folytatódott az ünneplés. Ezután a Városházán megtartották a Bolyai Farkasról elnevezett alapítvány alakuló közgyűlését. Megfogalmazták az alapítvány céljait, mely szerint a kuratórium feladata elsősorban a magyarul tanuló tehetségek megsegítése, a Bolyai-hagyomány és szellemiség megőrzése és a zentai Tehetséggondozó Gimnázium anyagi és erkölcsi támogatása.
     A városnapi díszülésen Bojan Pajtić, a TVT elnöke köszöntötte az önkormányzatot, képviselőket, vendégeket és zentaiakat a Városháza nagytermében. Beszédében kiemelte, hogy 1697-ben, a zentai csatában is az európai értékeket védték, ami most is kötelességünk, hogy megvédjük, s megerősítsük ezeket az értékeket Vajdaságban, amely multietnikusságával, multikultúrájával valójában Európa kicsiben. Szerbül és magyarul is elmondott köszöntőjét fergeteges vastapssal hálálták meg az egybegyűltek.
     A díszülés kezdetén Juhász Attila, Zenta polgármestere köszöntötte az egybegyűlt vendégeket. Hangsúlyozta, hogy a helyi öneszmélet és hagyománytisztelet a legjobb módja a sajátos értékteremtésnek, s hogy a zentaiak ezt jól tudják, s ezért különösen büszkék saját lokálpatriotizmusukra. Mint hangsúlyozta, a zentaiak arra a legbüszkébbek, hogy városuk regionális egészségügyi, művelődési és oktatási központ, kimagasló sportteljesítményekkel. Ugyanakkor nehéz a gazdasági helyzet, s a beruházások serkentésének érdekében megrendezték a befektetői fórumot, az állásbörzét.

Fotó: Gergely József
HORVÁTH Ágnes, HORVÁTH Zsolt